Beragadt a fogyasztás: a törlesztés mindent visz

Az Országos Kereskedelmi Szövetség közleménye szerint a háztartások fogyasztásában 2011. első félévében és a nyári hónapokban egyes folyamatok erősítették, mások gyengítették a családok költekezési kereteit. Az eredmény a fogyasztás nagyságának változatlansága az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Az SzJA és az árfolyamgát is serkenti a fogyasztást

A háztartások fogyasztási lehetőségeit több tényező is növeli. Elsősorban az új, egykulcsos SZJA adórendszer, amelynek vásárlóerőt növelő hatása összesen 400 milliárd forint, havi szinten nézve ez 33 milliárd forintot jelent.  Nem elhanyagolható tényező a magánnyugdíjpénztári reálhozam kifizetése sem, amely 260 milliárd forintot tesz ki, ami kétharmada az SzJA kedvezmény összegének. 

A cafeteria rendszer átalakítása is várhatóan növelni fogja a háztartások költekezéseit. Az átalakítást követően mindenki számára adott a szabad választás lehetősége a beváltóhelyek között. Élelmiszerüzletben a mennyiséget tekintve többet lehet vásárolni, mint vendéglátóhelyen.

A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint a nyári hónapokban mérséklődött az infláció, júliusban a fogyasztói árindex 3,1 százalék volt, a várt 3,5 százalék helyett. Elemzői várakozások szerint az idei évben 3,1-3,2 százalékos lesz az infláció növekedési üteme, amely ugyancsak a vásárlások növekedését eredményezheti.

Az árfolyamgát augusztusi bevezetése, amely lehetővé teszi a legnehezebb helyzetben lévő devizaadósoknak, hogy a deviza alapú lakáshitelek törlesztő részleteit fix árfolyammal számítsák is a költekezés irányába muatat. Az árfolyamgát mellett döntők a havi teher csökkenést legkorábban októbertől érezhetik majd.

A  foglalkoztatási rátában megjelenő javulás is a háztartások fogyasztási lehetőségeit növelheti , amely az idei év második negyedévében 0,8 százalékos növekedést mutat. A burttó keresetek 3,4 százalékos javulása is a nagyobb mértékű kötlekezési hajlandóság irányába mutat.

Az első féléves 2 százalékos gazdasági növekedés összességében mindenképpen erősödést jelent, még ha el is marad a várttól, különösen a korábbi évekhez képest, amit végül a kedvezőtlen nemzetközi gazdasági környezettel összefüggésben kell értékelni. A második negyedéves GDP növekedési ütem

A magas forgalmi adó is gátja a növekvő fogyasztásnak 

Az év eleji hónapokban a magasabb élelmiszer és üzemanyag infláció, amely 2011. január-május között a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 3.145 milliárd forintot költöttünk el az áruházakban, 140 milliárd forinttal többet, mintegy évvel korábban: a pénztárakban hagyott 140 milliárd forintot megette az infláció, mivel mennyiségben ugyanannyit cipekedtek haza a háziasszonyok, mint egy évvel korábban.

Az egyes SzJA kedvezmények (adójóváírás) szűkítése és a fogyasztással kapcsolatos különadók (ágazati különadó, „csipszadó” szeptembertől történő bevezetése, nagyobb termékdíj jövő évtől várhatóan korlátozni fogja a háztartások kiadási lehetőségeit.

Súlyos teher elsősorban az élelmiszereknél a 25 százalékos általános forgalmi adókulcs, amely 2006. szeptember 1-től 15-ről 20 százalékra, majd 2009. július 1-től 20-ról 25 százalékra emelték, ami éves szinten jelenleg 150 milliárd forint többletkiadást jelent a háztartások élelmiszervásárlásaiban.

Törlesztőrészlet mintsem fogyasztás

A háztartások napi költekezésében a havi törlesztőrészlet a döntő, ami sok háztartásban a korábbi évekhez képest kétszeresére nőtt, ez a kereskedők napi gyakorlatában is érezhető gyengülést jelent a vásárlások területén.

A magánnyugdíjpénztéri reálhozamok kifizetésének ideje (augusztus) éppen egybeesett a devizaválság csúcsidőszakával, ami viszont sok háztartásnak segíthetett a havi törlesztőrlszlet kifizetésekor.

3,7 millió háztartásból több százezret érint a devizaválság, ami már jelentős tehertétel a fogyasztás alakulásában. Minél magasabb a havi törlesztőrlszlet, annál jobban csökken az adott háztartás fogyasztása. A devizaalapú lakáshitelek száma 2010. végén 355 ezer darab volt, ezt növeli a devizalapú szabadfelhasználású jelzáloghitelek, továbbá a járműhitelek száma. Az árfolyamgát a fogyasztói piacot is védi, minél magasabb a svájci frank árfolyama, annál jobban.

SzJA kedvezmény nélkül még ennyit sem költenénk

A fogyasztói piac helyzetét 2011-ben a bemutatott folyamatok együttesen határozzák meg. Döntő kérdés, hogy a gazdaság teljesítménye a 2 százalékos növekedési szintet elérje, ennek nyomán lehetnek a fogyasztói piacnak erősödő területei is. Fontos tényező, hogy az SzJA kedvezmények és a nyugdíjpénztári reálhozamok együttes összege 660 milliárd forint, ami a háztartások fogyasztási kiadásainak 4-5 százaléka, ezek nélkül alaposan megroggyant volna a fogyasztói piac.

Természetesen az egyes háztartások között nagyok az eltérések, eddig is van ahol nőtt, van ahol csökkent a fogyasztás. A kereskedő, szolgáltató vállalkozások között is hasonlóak a különbségek, egyeseknél nőtt, másoknál csökkent a forgalom.

Privátbankár