Élelmiszer árrésstop jogi szempontból a boltokra nézve

Cikkünkben ezért most összegyűjtöttünk minden fontos tudnivalót a 2025-ös árrésstopról, sőt még egy ügyvédet is felkerestünk azzal a célzattal, hogy segítsen áttekinteni jogi szempontból a napokban életbe lépett kormányrendeletet.

Árstop vagy árrésstop? Óriási a különbség!

Kezdjük rögtön a fogalmak tisztázásával, hiszen bár az új rendeletet is gyakran nevezik árstopnak a korábbi élelmiszerárak szabályozására használt intézkedések hatására, valójában azonban amiről most beszélünk, az az árrésstop.

A két fogalom között jelentős különbségek vannak, ami a lakosság részéről is komoly zavart okozott:

• Míg ugyanis az árstop egy kijelölt szinthez kötötte bizonyos élelmiszerek árát, azaz nem engedte tovább, szabályozta a drágulást;
• addig az árrésstop esetében maga az árrés van szabályozva, ami esetünkben a boltok bevételének az eladásból származó bevétele.

Ez alaposabban megbonyolítja a számításokat, különös tekintettel arra, hogy az árrés nem egyenlő a teljes haszonnal, hiszen a vállalkozások gyakorlatilag ebből fedezik az olyan költségeket, mint például a rezsi, a munkabérek és az egyéb kiadások.

Mikor lépett életbe az árrésstop?

Az árrésstophoz kapcsolódó 42/2025. (III. 11.) kormányrendelet 2025. március 11-én jelent meg a Magyar Közlönyben és március 17-én már hatályba is lépett, azonban tudni kell, hogy 2025. május 31-én hatályát veszti – amennyiben nem hosszabbítják meg.

A rendeletben külön meghatározás vonatkozik az árrés definíciójára. Ennek értelmében a kereskedők a kisebbítendő tag és a kivonandó tag különbözetét, illetve annak a beszállítói kedvezménnyel növelt összegét tekinthetik árrésnek.

Jogilag az érintett kifejezések a következők:

• Kisebbítendő tag: a nettó áfementes ár.
• Kivonandó tag: a beszállító által leszámlázott ár vagy saját termelés esetén az önköltségi ár.
• Beszállítói kedvezmény: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 77. § (7) bekezdésén alapuló, nem számlázott és utólag kapott engedmény.

Az alkalmazott árrés mértékét úgy kell kalkulálni, hogy az legfeljebb 10 százalékos lehet és nem haladhatja meg a 2025. januárjában mért átlagos árrést.

Amennyiben a kereskedő olyan terméket forgalmaz, amely januárban még nem volt a kínálatában, akkor a 10 százalékos maximum mellett a rendelet előtt utoljára használt havi árrés mértékét kell irányadónak venni.

A törvény betartását a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi, és a szabálytalanságokat büntetéssel sújtja, aminek a mértéke akár 5 millió forint is lehet.

Kikre vonatkozik az árrésstop?

A rendelet világosan fogalmaz arról is, hogy kik azok a kereskedők, akikre az árrésstop érvényes.

Azoknak kell alkalmazni az új jogszabályokat, akik a Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszerében a 47.11 „Élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem” főtevékenységgel rendelkeznek, és nettó árbevételük 2023-ban meghaladta az 1 milliárd forintot.

Ebbe a kategóriába minden országos bolthálózat beletartozik, de főleg a kisebb helyi üzleteknek kell nagyon odafigyelniük a változásokra, hiszen a szabályozás őket is érintheti, ha teljesültek a fenti feltételek.

Milyen termékekre vonatkozik az árrésstop?

A kormányrendelethez kapcsolódó 1. mellékletben a jogszabály megnevezi azokat a termékeket is, amelyekre az árrésstopot alkalmazni kell. Ezek a következők:

• Csirkemellfilé
• Csirkecomb
• Csirkefarhát
• Csirkeszárny
• Egész csirke
• Pulykamellfilé
• Sertéscomb
• Sertéskaraj
• Sertésoldalas
• Sertéstarja
• Sertészsír
• UHT tej, 1,5%
• UHT tej, 2,8%
• ESL tej, 1,5%
• ESL tej, 2,8%
• Tejföl
• Trappista
• Tehéntúró
• Natúr joghurt
• Gyümölcs joghurt
• Étolaj
• Margarin
• Vaj
• Finomliszt
• Rétesliszt
• Étkezési burgonya
• Kristálycukor
• Tojás
• Fokhagyma
• Párizsi

Mire figyeljenek a boltok jogi szempontból az élelmiszer árrésstop kapcsán?

Bár a jogszabályok egyértelműek, a gyakorlat azt mutatja, hogy főleg a kisebb kereskedők és boltok esetében nehézségeket okoz az alkalmazás.

Mivel a fogyasztóvédelmi hatóság még a véletlen kihágásokat is büntetéssel sújtja, ezért felkértünk egy budapesti ügyvédet, Dr. Barazutti Bálintot, hogy foglalja össze jogi szempontból azokat a tudnivalókat, buktatókat és egyéb fontos részleteket, amelyek az élelmiszer árrésstop kapcsán fontosak lehetnek a boltok számára:

Az árrésstop részletszabályait tartalmazó, az élelmiszerárak csökkentése érdekében szükséges intézkedésekről szóló 42/2025. (III.11.) Korm. rendelet értelmező rendelkezései közül kiemelendő, hogy csupán azon üzletek minősülnek kereskedőnek, melyek 2023. évre vonatkozó nettó árbevétele meghaladta az egymilliárd forintot. Ezen nettó árbevételbe viszont a kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény értelmében nem csupán a számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevételét, de a helyi adókról szóló törvény szerinti nettó árbevételt, illetve a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvény hatálya alá tartozó kisadózók bevételét is bele kell számítani, így kisebb élelmiszerboltok is könnyen elérhetik ezen egymilliárd forintos összeghatárt.

Azok kereskedőknek, akik az árrésstop hatálya alá tartoznak mindenképpen javasolt a legteljesebb mértékben betartani a szabályozást, ugyanis a rendelet az alábbi szankciók alkalmazását teszi lehetővé a hatóságok részére:

A fogyasztóvédelmi hatóság az árrés megsértése esetén termékkategóriánként ötmillió forint bírságot szabhat ki. Amennyiben sajátmárkás termék árrésének megsértését érzékeli a hatóság, úgy sávos szankció alkalmazható, legfeljebb tíz százalékponttal történő túllépés esetén ötszázezer forint, tíz és ötven százalékpontos túllépés között egymillió forint, ötven százalékpont feletti túllépés esetén kétmillió forint bírság szabható ki.

A rendelet alapján a készlethiány érzékelése esetén is szankció szabható ki, mely esetben a bírság összege 10%-ot meg nem haladó hiány esetén ötszázezer forint, 10-50% közötti hiány esetén egymillió forint, 50%-ot meghaladó hiány esetén, illetve ha a vásárlók kiszolgálása nem biztosított, kétmillió forint.

Amennyiben a fogyasztóvédelmi hatóság súlyos jogsértést érzékel, úgy az üzlet, vagy online értékesítő működését egy naptól fél éves időtartamra felfüggeszthetik. Ismételt jogsértés esetén a fentiekben részletezett büntetési tételek duplázhatók, illetve akár naponta többször is kiszabhatók.

Fontos tudni, hogy a rendelet hatálya jelenleg 2025. május 31. napjáig tart, így amennyiben a kormány nem hosszabbítja meg a rendelet hatályát, úgy a rendelet 2025. június 01. napján hatályát veszti.

(x)