Áprilisban a fogyasztói árak 0,3 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint egy évvel korábban, a márciusi szinthez képest pedig átlagosan 0,4 százalékkal emelkedtek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közölt adatai alapján.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a mostani kilátások alapján a nyári hónapokban már magasabbak lehetnek az árak, mint egy évvel korábban voltak. Kiemelte, hogy a feldolgozatlan élelmiszerek árait, valamint a hatósági és energiaárakat nem tartalmazó maginfláció is gyorsult áprilisban a márciusi 1 százalékról 1,2 százalékra, ami az inflációs tényezők erősödésére utal.
Hozzátette, hogy a következő időszakban a feldolgozatlan élelmiszerek drágulása átgyűrűzhet a feldolgozott élelmiszerek árába, ami felfelé hajthatja az inflációs mutatót. Az üzemanyagáraknál is inkább áremelkedés várható az olajárak növekedése miatt, ez pedig szintén emeli az inflációs rátát.
Három hipermarket közül csak egyben csökkentek az árak májusra, összességében 14 hónapja nem látott mértékű drágulást mértünk a Privátbankár Árkosár friss felmérésében.
![]()
|
A K&H Bank elemzője arra számít, hogy az éves átlagos infláció valamivel nulla százalék felett lehet az idén, decemberben pedig a 12 hónapra visszatekintő infláció mértéke meghaladhatja a 2 százalékot.
Jól jön az olcsó üzemanyag
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az olajárak emelkedése és a dollár jelentős erősödése miatt az inflációra nézve mérséklődtek a lefelé mutató kockázatok. Hozzáfűzte, hogy az olajárak még így is közel 45 százalékkal maradnak el az egy évvel ezelőtti szintjüktől.
A szakértő arra számít, hogy októberig 0-0,1 százalék körül mozoghat az infláció, majd az év végére bázishatások miatt 1,8 százalékra emelkedik. Az idei átlagos infláció nulla körül lehet, 2016-ban pedig 2,5 százalékos átlagos inflációval számol.
Szinte biztos az újabb kamatcsökkentés
Az elemző kifejtette, hogy mivel belátható időn belül az infláció nem éri el az MNB által kitűzött inflációs célt, a jegybank tovább csökkentheti, majd a jövő év végéig alacsony szinten tarthatja az alapkamatot. Suppan Gergely arra számít, hogy két lépésben júniusig 1,50 százalékra mérséklődik a most 1,80 százalékos alapkamat.
Jön a fordulat
Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzőjének szerint a mínusz 0,3 százalékos áprilisi inflációs adat megegyezik a várakozásaikkal, a maginfláció azonban magasabb a bank által előre jelezettnél. A növekedést a tartós fogyasztási cikkek áremelkedése is segítette - jegyezte meg a szakértő. Májusban várhatóan pozitív tartományba kerül az infláció az üzemanyag és a pénzügyi szolgáltatások esetében a bázishatások, valamint a dohányáruk jövedéki adójának növekedése miatt.
Az elemző szerint az infláció akkor indulhat erőteljesebben növekedésnek, ha - várakozásaiknak megfelelően - a forint árfolyama elkezd gyengülni. Az MKB vezető elemzője decemberre éves szinten 2 százalék feletti fogyasztói árnövekedéssel számol. Az éves átlagos inflációt 0,3 százalék körülire várja 2015-re a szakértő, míg 2016-ban 2,8 százalékos átlagos árnövekedést vár.
Várakozásaik szerint a jegybank 1,5 százalékra csökkenti az alapkamatot júniusig, a további csökkentés ellen szól, ha gyengül a forint árfolyama és nő az infláció.
Mit szól az adathoz a kormány?
Balogh László, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára kifejtette, hogy a kormány az Európai Bizottságnak a múlt héten benyújtott konvergenciaprogramban nulla százalékos éves inflációval számolt az idén. A kormány várakozása szerint a most még enyhén negatív infláció az év közepe körül eléri a nulla szintet, az év második felében pedig enyhén e fölött lesz. Ebben azonban számos bizonytalanság van, például az olajárak alakulása, míg az import oldalon nem várható inflációs nyomás.