Az édességek iránti szenvedély gyakorlatilag egyidős a történelmünkkel, az első cukorkákat már az egyiptomiak is ismerték, akik gyümölcsöket és különböző dióféléket mártottak mézbe, de hasonló eljárással dolgoztak a rómaiak és a görögök is. Az első modern cukorkákat a 16. században készítették Európában, derült ki a Magyar Édességgyártók Szövetségének sajtótájékoztatóján.
Ezeket a cukorkákat gyógynövényekkel kombinálták, elsősorban az emésztést előseítő tablettákként árulták őket – ilyen elven készült az elsők között a magyar vonatkozású erős egészségügyi cukorka, a Pemetefű is. Magyarországon a kiegyezést követően kezdődött a cukorkagyártás, és ekkortájt jöttek létre azok a kultikus márkák, mint a Negro, a Francia Drazsé, a Dunakavics, a Fundy vagy a Flórián is.
Édesszájú az egész világ
A cukorkagyártás globálisan is pörgő iparággá nőtte ki magát, a Mordor Intelligence felmérése szerint tavaly összesen 180 milliárd dolláros piacot tett ki az édességgyártás, amelynek majdnem felét, 85 milliárd dollárt a cukorkagyártás tesz ki. Ennek megfelelően a kínálat is folyamatosan bővül, a fogyasztói igényeknek megfelelően folyamatosan új ízek és fajták jelennek meg, így a gluténmentes vagy épp a vegán cukorkák is.
Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke elmondta, hogy a magyarországi édességpiac mintegy 250-300 milliárd forintot tesz ki, ennek döntő többségét továbbra is a csokoládégyártás uralja. A cukorkagyártás nagyjából 28 milliárd forintot tesz ki, ezzel nagyjából a desszertekkel egyenértékű a szegmens. Hozzátette: bár a 2000-es évek elején számos gyár és üzem bezárt, továbbra is működik cukor- és cukorkagyártás Magyarországon, a számuk pedig lassan ismét növekedésnek indult, bár ez elsősorban a kkv-piacon jellemző – 100 millió feletti árbevétellel rendelkező cukorkagyár ma alig tíz lehet az országban.
Mire harapunk rá?
Az előadáson idézték a KSH tavalyi fogyasztói felmérését, ez alapján a magyarok fejenként átlagosan 1382 forintot költöttek tavaly havonta édesség, cukorka, dzsem, méz, és csokoládé vásárlására, ez éves szinte 7,1 százalékos bővülést jelent. Ez azt jelenti, hogy egy növekvő fogyasztói trendet láthatunk, a megelőző évben 5 százalékkal bővült az ilyen irányú fogyasztás. A költés harmadát, mintegy 479 forintot csokoládéra, 300 forintot pedig répa-, nyírfa- és egyéb cukrokra adják ki a magyarok.
A szövetség saját felmérése szerint a magyarok havonta legalább 41 százaléka fogyaszt keménycukrot, míg gumicukorból 21 százalékuk fogyaszt; ez hetente 19, illetve 8 százalék. Vásárolni a válaszadók több, mint harmada vásárol mindkettőből, érdekesség ugyanakkor, hogy gumicukorból már ajándékba is szívesen adunk. Perjés Ákos, a Haribo Hungary Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: a keménycukorkákat elsősorban az idősebb generáció tagjai preferálják, míg a gumicukor a gyerekek és a fiatalok körében népszerű – ezt egyébként közösségben, családdal, barátokkal fogyasztjuk szívesen.
Ez a trend egyébként nagyjából megfeleltethető a Nyugat-Európai trendnek, itt a puha cukorkák (mályvacukor, marshmallow) fogyasztása minősül családi programnak.Ízekben mindkét esetben a gyümölcsösök dominálnak, érdekesség ugyanakkor, hogy míg a keménycukrokból a mentolos, gyógyhatású készítményeket fogyasztjuk szívesen, a gumicukorból, bár lehetőség lenne ilyen termékek előállítására, valahogy ódzkodnak a vásárlók a mentolos, eukaliptuszos változattól.
|
A Haribo-botrányról, és ami mögötte van Talán emlékeznek még az olvasók az internetet bejárt hírre és a sokkoló videóra, amelyet a német ARD hálózat hozott le még tavaly, és amely szerint brutális körülmények között, rabszolgamunkával készíttetik az édességet. A gyár ügyvezető igazgatója, Perjés Ákos elmondása szerint a vállalat megkereste a csatornát, hogy árulják el, honnan szerezték az információt, ezt a kérést azonban az ARD módszeresen megtagadta. A Haribo ezután nemzetközi, független szervezeteket kért fel arra, hogy vizsgálják meg, van-e bármilyen vádalapja az ARD csatorna által közvetített tartalmaknak. |
Mit hoz a jövő?
Az biztos, hogy továbbra is kitart majd az egyre magasabb minőségű termékek felé mutató trend, ezt tapasztalták ugyanis szinte minden termékkategóriában: a csökkenő piac ellenére is a drágább, de jobb minőségű termékeket keresik a fogyasztók. A globális felmelegedés és a szezonalitás megosztja a piacot, az emelkedő hőmérsékletet a gyártóknak is figyelembe kell venniük, emellett a szakmunkáshiány ezt az iparágat is sújtja, ami akadályozza a fejlődést.
Érdekes trend egyébként a „mindenmentes”, vagyis a speciális étrendű (glutén-, laktóz- és cukormentes étrend, illetve vegetáriánus, vegán) igények kielégítése, ugyanakkor Sánta Sándor szerint ez a piac alig 1 százalékát teszi ki – nem éri meg a gyártóknak erre feküdni. Ugyanakkor ma már van elérhető gluténmentes készítmény, és a gumicukrok között is található pektinnel készült vegán változat is. A cukorbetegeknek azonban le kell mondaniuk a cukorkáról, mivel, mint ahogy Perjés Ákos fogalmazott: ki lehet vonni belőle azt, ami a cukorkát cukorkává teszi, csak az már nem lesz ugyanaz. Számukra egyébként édesítőszeres készítmények vannak forgalomban, ezek azonban erős hashajtó hatásuk miatt nem népszerűek.
A Haribo és a szövetség is így inkább a kiegyensúlyozott étrendre és a mozgás fontosságára hívja fel a figyelmet, amelyben mértékkel, de időről-időre belefér egy pár szem élvezeti cikk – legyen az csokoládé vagy épp cukorka.
A két ország közti kapcsolatok erősítését várják tőle. 
