Miközben az unió polgárainak kétharmada a gazdasági stabilitás egyik alappilléreként tekint a szellemi tulajdon védelmére, csaknem fele az innováció korlátozását és csak egy szűkebb kör védelmét látja a szigorú szabályozásban, derült ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) legfrissebb jelentéséből.
Mivel az eredeti termékek kereskedelmi vételára jóval magasabb, mint a hamisítványoké, a legtöbb vásárló nem különösebben riad vissza ezek beszerzésétől: a 15-24 év közötti korosztály csaknem háromnegyede (72%), míg az 55 éves és annál idősebb megkérdezetteknek pedig jóval több, mint fele (58%) jelölte meg az alacsonyabb árat annak feltételeként, hogy az adott termékből az eredetit vegye meg a hamisított helyett. Abban is egyetértés van mindkét korcsoport körében, hogy a szellemi tulajdonra vonatkozó jogszabályok hiánya gazdasági káoszhoz vezetne (73%, illetve 70%). Az európai polgárok közel fele (44%) szerint elsősorban a nagyvállalatok és híres művészek élvezik a szellemi tulajdon védelmének hasznát és a fogyasztókra nézve értelmetlenek a szigorú intézkedések, derült ki az EUIPO legfrissebb jelentéséből.
|
| Egy a NAV által lefoglalt hamis termékekből. |
Az online tartalmak kapcsán sok esetben az ismerethiány jelenti az egyik legsúlyosabb problémát, vagyis az érintett felhasználók nem tudják megállapítani, hogy mi minősül legális vagy illegális forrásnak. Tavaly már a fogyasztók harmada gondolkodott el azon, hogy bizonyos zeneszámok vagy videók letöltésére szolgáló oldalakat legálisan használ-e, vagy sem, ami a 2013-as adatokhoz képest 5 százalékpontos javulást jelent. Pozitív fejleménynek tekinthető az is, hogy 2013 óta 7 százalékponttal nőtt a jogszerű online szolgáltatások igénybevétele, így jelenleg a megkérdezett európaiak harmadaa számolt be arról, hogy az elmúlt egy évben fizetett legális tartalom megszerzéséért.
A felmérés eredményei alapján elsősorban a fiatalok és a városban lakók választottak legális forrásokat az interneten fellelhető anyagok beszerzése során. Ugyanakkor némi aggodalomra ad okot, hogy jelenleg a válaszadók több mint negyede (27%) egyetért azzal az állítással, hogy az illegális tartalmak sokszínűbbek, mint a legális úton elérhető verzióik.
„A javuló tendencia ellenére még mindig jelentős ismerethiány tapasztalható a fogyasztók részéről arra vonatkozóan, hogy mi számít eredetinek és mi hamisnak. Ezért a szankciók mellett kulcsfontosságúnak tartjuk a fogyasztók pontos tájékoztatását a jogszerűtlen tartalmak és hamis termékek felismerhetőségéről, és ezek káros hatásáról” – mondta el Németh Mónika, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkára.
Az általános tájékozatlanságot támasztja alá az a tény is, miszerint minden második válaszadó úgy gondolja, hogy a szellemi tulajdon szigorú védelme negatív hatást gyakorol az innovációra. A fiatalabb generáció (15-24 év közöttiek) tagjai körében ez 59 százalék, illetve azok között, akik hamisított terméket vásárolnak, vagy illegális forrásokból származó tartalmakat fogyasztanak 57 százalék ért egyet ezzel a megállapítással, mutat rá az EUIPO jelentése.
A Mol-papírok viszont veszítettek értékükből. 
