Idén tíz éves Föld Órája, amelyhez bárki önként csatlakozhat. A Természetvédelmi Világalap (WWF) által életre hívott kezdeményezés 2007-ben indult Ausztráliából, és 2008-ban vált nemzetközivé. Azóta minden márciusban egy órára kialszik a díszvilágítás a világ legtöbb nagyvárosában. Az egy órára vállalt sötétség jelkép, földünk véges erőforrásaira, az azokkal való hatékony gazdálkodásra, a klímaváltozásra hívja fel a figyelmet.
Hajlandóak lennénk többet fizetni
A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) közleménye emlékeztet: a túlfogyasztás, a tartalékok felélése súlyos természeti és környezeti következményekkel jár, beleértve a globális éghajlatváltozást. A magyarok nagy része látja, hogy komoly gond a klímaváltozás, tízből hét magyar védtelennek érzi magát az éghajlatváltozás hatásaival szemben.
Egy másik kutatás szerint az emberek felelősségüket is érzik a klímaváltozásban (40 százalékuk szerint majdnem minden, amit a modern életben csinálunk, árt a környezetnek).
A válaszadók több mint kétharmada lenne hajlandó többet fizetni egy termékért vagy szolgáltatásért, ha ezáltal mérséklődnének a klímaváltozás jelentette kockázatok, és lassabban menne végbe a folyamat. Ugyanakkor külső támogatást is várnak a kormánytól, politikusoktól. Ösztönző programok nélkül főként a jelentős anyagi ráfordítást nem igénylő eszközöket alkalmazzák, komolyabb anyagi elköteleződést igénylő beruházások – mint a megújuló energiaforrások vagy az épületek energiahatékonyságának javítása – kevésbé jellemzőek.
|
| Többletköltség vállalása a klímaváltozás mérséklése érdekében, anyagi helyzet szerint |
Az energiatakarékosság ösztönzése – beleértve az épületek energiahatékonyságának javítását is - hatékony eszköz a károsanyag-kibocsátás csökkentésére. A széndioxid-kibocsátás 36 százaléka, valamint a teljes primer energiafelhasználás 40 százaléka az épületállományhoz kötődik. Ahhoz azonban, hogy az energiahatékonyságban rejlő lehetőségeket minél jobban kihasználjuk, elengedhetetlen az állami szerepvállalás növelése, a lakosságot is támogató széles körű energiahatékonysági programok indítása, valamint a személetformálás.
Túl sok pénz megy a számlákra
„Az energiahatékonyság a tudatos energiafelhasználás egyik első és legfontosabb lépése. A drágán előállított energiát még mindig pazarlóan használjuk, a magyarok átlagosan összkiadásuk több mint negyedét fordítják lakásfenntartásra és az energiaszámlák kiegyenlítésére. Nem véletlenül, a magyar lakások több mint kétharmada energetikai felújításra szorul. Az ezredforduló óta alig javult a magyar háztartások egy négyzetméterre jutó fűtési energiafelhasználása. A legolcsóbb, és a leginkább környezetbarát energia az, amit fel sem használunk” – mondta Szalai Gabriella, a MEHI munkatársa.
Programok az idei Föld óráján
Az idei Föld órája globális környezetvédő akció magyarországi programjai a fenntartható innovációk köré szerveződnek, az esemény központi helyszíne a budapesti Müpa lesz.
A WWF Magyarországon már március 19-én, szombaton délután jótékonysági filmvetítésre várja az érdeklődőket a Lurdy Moziba, ahol a Norm, az északi című animációs filmet láthatja a közönség.
A Müpában rendezett tudományos börzén olyan magyar fenntartható fejlesztések mutatkoznak be, amelyek megoldást kínálnak az éghajlatváltozás miatt fellépő veszélyekre. Itt zárul majd egy díjátadó keretében a WWF Zöld Generáció programja is, amelyben 14-16 éves fiatalok egy éven át dolgoztak a biodiverzitás megőrzését és az intelligens városok működését érintő problémákon.
A Climate KIC Klímainnovációs közössége A Víz útja címmel szervez interaktív műhelyfoglalkozást az előadóteremben, de a helyszínen megjelenik majd a WWF öt országot érintő Élő Duna Turné elnevezésű interaktív társasjátéka is, amelyen a Duna-menti vizes élőhelyek élővilágát ismerhetik meg az érdeklődők.
Fél 9-kor villanyoltás
A Föld órája központi eseményére látogatók megtekinthetik az országos természetfotó-pályázat magyar nemzeti parkokat ábrázoló legszebb fotóit, a LUMÚ-teraszon pedig a FŐKERT Nonprofit Zrt. rakja ki több száz árvácskából a Föld órája 60+ logóját, amely körül a látogatók segítségével gyertyákat gyújtanak a fények lekapcsolása idején.
A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben a Nemzeti Filharmonikus Zenekar ad koncertet Kocsis Zoltán vezényletével és Ingrid Fliter zongoraművész közreműködésével. Budapest díszkivilágítását 20 óra 30 perckor kapcsolják le, ekkor a koncert szólistája meglepetés ráadás számát sötétben, csak zongoravilágítással fogja eljátszani.
A magyar fizetőeszköz is jócskán megérezte az amerikai elnök által bejelentett új vámintézkedéseket. 
