|
| Forrás: Privátbankár/Balkó Rita |
A dohányzás talán a leggyakoribb – noha káros – élvezeti cikk, amivel az emberiség élhet: a Tobacco Atlas 2016-os felmérése szerint összesen 5,7 trillió (képzeljünk utána 11 nullát) cigarettaszál hamvadt el egyetlen év leforgása alatt. A WHO felmérése szerint a dohányosok száma folyamatosan nő, 2025-re pedig elérheti az egymilliárdot. Magyarország élen jár a dohányosok között, a világranglistában (szintén 2016-os adatok alapján) a 13. helyre kerültünk – egy magyar dohányos átlagosan 2060 szál cigarettát szívott el egy év leforgása alatt. Az nagyjából 108,4 pakli cigi, vagyis egy év alatt átlagosan 108 400 forintot dohányzik el egy átlagos magyar (ha 1000 forinttal számolunk paklinként, csak az egyszerűség végett). Ez, lássuk be, nagyon sok.
Ugyanakkor ez az élvezeti cikk nem csak az ember saját egészségére van káros hatással, hiszen minden elszívott szál rontja a levegőt, amely ezáltal másokra is hatással van. A BrainBar konferencián a Philip Morris International tartott előadást a jövő dohányosairól – ha ugyanis minden jól megy, hamarosan búcsút inthetünk a füstölő, káros cigarettának.
Egészségesebb ettől még nem lesz
Fontos látni, hogy az új, alternatív dohányzási lehetőségek létrehozása nem mentesíti a dohányosokat a káros anyagok belélegzésétől és ezáltal a dohányzás sem válik egészségesebbé, ugyanakkor kevésbé károssá tehető, mondta el Giselle Baker, a PMI CUBE kutatási vezetője. A dohánygyár négy megoldás kifejlesztésén dolgozik, amely összesen két típusra osztható: olyan termékekre, amelyek még tartalmaznak dohányt, illetve az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő, nikotinsót vagy e-folyadékot tartalmazó elektromos cigarettákra.
A szakértő szerint a dohányzás legkárosabb része maga az égési folyamat, ha ugyanis a dohányt nem hevítik 350°C-nál melegebbre, úgy nem bocsát ki (annyi) káros anyagot, mint ha rendesen meggyújtják. Egy átlagos szál cigaretta 6-800°C-on ég, amelynek során légnemű, cseppfolyós és szilárd részecskéket is belélegzünk, és átlagosan több mint hatezer különböző vegyület keletkezik. Ezek között nehézfémeket, amelynek során a füst és a kátrány mellett számos káros anyag, így például nehézfémek, arzént, szén-monoxidot hidrogén-cianidot és más, rákkeltő anyagokat lélegzünk be.
Hogyan lesz akkor kevésbé veszélyes a dohányzás?
Az egyik alternatíva, hogy a dohánytartalmú alternatív dohánytermékek esetében a készülékben lévő dohányt nem hevítik 350°C fölé. Ezt elektromos eszközökkel vagy szénbetéttel lehet megoldani – előbbi a hagyományos e-cigi elvén működik, míg a szénbetétest meg kell gyújtani, ám az izzó szén nem érintkezik a dohánnyal. Jelenleg ez a kettő kínálja a leghagyományosabb, ám teljesen füstmentes és ezáltal károsanyag-kibocsátás mentes dohányélményt, fűzte hozzá Baker.
|
| Giselle Baker, a PMI CUBE kutatási vezetője tart előadást a Brain Bar konferencián 2018.06.01-én. Forrás: Privátbankár/Balkó Rita |
A másik az e-folyadékkal és melegített nikotinsóra épülő dohánytermék, amely bár nikotint tartalmaz, ám mivel nincs szó égési folyamatról, ezáltal nem keletkeznek káros anyagok. A PMI évek óta végez felméréseket és kísérleteket az új eszközökkel, amelyek során arra a következtetésre jutottak, hogy belső szimulált terekben (otthon, iroda és étterem) az alternatív termékek használata nem módosította a levegő minőségét. Vagyis ezek használatával a dohányosoknak nem kéne elszeparálódniuk a többiektől, ám a nem-dohányzókat sem érné káros hatás.
Mindenki ettől szokik majd rá?
Érdekes módon a dohányzás az alternatív lehetőségek felvetésével nem vált népszerűbbé az elvégzett kísérletek során, világított rá Giselle Baker. Az emberek ugyanis dohánytermékként kezelik ezeket, vagyis tudatában vannak, hogy nikotint tartalmaz, minimális szinten, de káros az egészségre, és függőséget okoz. Eddig mintegy 5 millióan álltak át alternatív dohánytermékekre, és naponta átlagosan 10 ezer ember vált e-cigarettára.
A PMI így ezeket elsősorban olyan embereknek szánja, akik bár tisztában vannak a dohányzás veszélyeivel, valamilyen okból nem akarnak róla leszokni. Ugyanakkor a már leszokott ex-dohányosok és a nem-dohányosok nem éreztek késztetést arra, hogy kipróbálják, mivel ők is dohánytermékként kezelik ezeket.
A vagyonszímítási bizonytalanságot emelik ki. 
