A béren kívüli juttatások rendszerének idei átalakítása során egészségmegőrző szolgáltatásokat (fürdőszolgáltatás, gyógyüdülés, sporttevékenység) csoportosítottak át az egészségpénztáraktól a SZÉP kártyára. Az elmúlt öt hónap tapasztalatai szerint az intézkedés hatására a pénztártagok teljesen visszafogták a rekreációs szolgáltatások igénybe vételét. A Patikapénztárnál a gyógyszerre, a gyógyhatású készítményre és a gyógyászati segédeszközökre kiadott összeg aránya így sohasem látott magasságokba, 86 százalékra emelkedett. Ezen belül a patikaszerek is kirívóan magas, 70 százalékos részesedést értek el.
A Patikapénztár ezeket a számokat aggasztónak találja, különösen a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége által most közzétett, nem reprezentatív felmérés eredménye tükrében. A kutatás azt mutatja, hogy az idei első negyedévben az országban a SZÉP kártyával lebonyolított forgalom mindössze 56,6 millió forintot tett ki. Összehasonlításképp: az egészségpénztári tagok egy átlagos napon 160-200 millió forintot költenek. A pihenőkártyával ráadásul a három banki kibocsátó egyező tapasztalatai szerint elsősorban vendéglátóhelyeken fizetnek birtokosai. A szálláshelyen való beváltás felfutásában még csak reménykednek a pénzintézetek.
Ilyen körülmények között logikus, hogy az egészségmegőrző szolgáltatások nincsenek a fókuszban. A mostani váltás a Patikapénztár szerint hosszabb távon megbosszulja majd magát, a rekreáció visszaszorulása ugyanis az állami egészségügyi kiadások növekedéséhez vezethet. Kedvezőtlen a jelenlegi rendszerben az is, hogy a kisebb pénzűek egészségpénztári számlájukon tudtak takarékoskodni az egészségmegőrző kiadásokra, a SZÉP-nél viszont a határidőn belül fel nem használt összeg elveszik. A Patikapénztár szerint így egy olyan réteg szorulhat teljesen ki az egészségügyi öngondoskodásból, amely a leginkább rászorulna erre a lehetőségre.
A lex MBH-4iG az Alkotmánybíróság előtt. 
