Bár az a láncleveles riogatás, hogy a beszélgetést az idegen számmal nem lehet megszakítani, kamu, ettől függetlenül több módszerrel is próbálnak pénzt kicsalni a gyanútlan mobilozókból.
A furcsa számok furcsa hívásai
A módszer egyébként pofonegyszerű, a természetes emberi kíváncsiságra épít, ráadásul azzal is kalkulál, hogy sokan nem veszik fel a rejtett számos hívásokat. Egy külföldi szám mindenképpen felkelti a figyelmet, különösen, ha egy Magyarországon szinte ismeretlen országból érkezik a hívás.
Összegyűjtöttük a módszereket, és a leggyakoribb nemzetközi hívószámokat, ezeknek ne dőljön be semmiképpen se!
1. A bajbajutott: ha felvesszük a hívást, beszédet nem, de fájdalmas nyögéseket vagy sikolyokat hallhatunk, mielőtt megszakítják a vonalat. Teljesen természetes emberi vágy a segíteni akarás, így nem csoda, hogy sokan visszahívják a külföldi hívószámot, szép nagy nemzetközi költségekbe belecsúszva ezzel.
2. Az adathalász: ha felvesszük a hívást, a Windows-os számítógépünk hibáiról tájékoztatnak majd, amelynek javításához a személyi adatainkat akarják elkérni. A hívó jellemzően sem a számítógép típusát, sem a hívott nevét nem tudja.
3. A hirdetésre jelentkező: Ezt a típust jellemzően inkább szállodások ismerik, egy indiai akcentusú úriember szoba felől érdeklődik, amit ki is venne, ha a hoteltulajdonos küld neki egy 100-500 euróig terjedő összegű pénzt.
4. A kíváncsiságra építő: Ezzel lehet a leggyakrabban találkozni, itt megcsörgeti a külföldi szám a telefont, és reménykedik benne, hogy a tulajdonos visszahívja kíváncsiságból.
5. Az SMS: jellemzően elképesztően rossz angolsággal írt segítségkérő üzenet, amelyben csak a telefon tulaja mentheti meg a bajbajutottat, természetesen egy komolyabb pénzösszeg elküldésével.
További használt trükköket egyébként ITT tud olvasni, ahol egyúttal azt is letudja ellenőrizni, hogy milyen országból próbálták kirabolni.
A veszélyes hívók
A leggyakrabban a hasonló nemzetközi csalásokhoz afrikai, kelet-ázsiai, és karib-szigeteki telefonszámokat használnak, ezért a +27, +223, +224, +229, +235, +238, +254, +261, +263 kezdetű hívószámokat semmiképpen ne vegyük fel, hacsak nem várunk hívást Afrikából! De ebben az esetben is biztonságosabb előre meggyőződni az ismerős telefonszámáról.
A kelet-ázsiai országok hívószámai jellemzően nyolcassal és kilencessel kezdődnek, például Laosz (+856), India (+91), Kuvait (+965).
A közép-amerikai országok kódjai is hasonlóak, az egyik leggyakrabban jelentett csalási kísérlet a Dominikai Köztársaság +809-es kódjáról érkezik. Puerto Rico szintén veszélyeztetett, mert egy szabályozásnak köszönhetően az országnak két kódja is van, ezért se a +787-es, se a +939-es számokról érkező hívásokat sem tanácsos felvenni.
A magyar valóság
Itthon is egyre inkább terjednek a különböző telefontrükkök, azaz a kiszolgáltatottakat és az időseket célzó átverések. Ezek többsége egyszerűen felfedhető, segítsenek az idős rokonoknak is felismerni, ha át akarják verni őket!
1. A bajbajutott rokon: tele van az internet olyan történetekkel, hogy idős, egyedül élő embereket kerestek meg azzal, hogy az unokájuk/gyermeküknek nagy problémája van, amihez egy nagyobb pénzösszeget kell átutalniuk egy megadott bankszámlára, vagy átadni valakinek. Ilyenkor a legjobb a rendőrséget hívni azonnal, és semmiképpen sem adni pénzt a hívónak.
2. A termékbemutató: vagy nyereményt, vagy ingyenes kirándulást ajánl egy behízelgő hang a telefonban, ahová megérkezve rögtön kiderül, hogy a legújabb szuperporszívó és egy kényelmetlen hitel nélkül szinte lehetetlen távozni. Nyugodtan hívja a Fogyasztóvédelmet, ha hasonló történik!
3. A szolgáltatót imitáló: legyen szó akár telefonról, a gázszámláról, vagy éppen orvosi papírokról, a hívó biztos, hogy személyes adatokat, netán bankszámla-hozzáférést is fog kérni. Ne dőljünk be!
4. A fenti módszert kombinálva más országokban már terjed, hogy egy emeltdíjas szám valamilyen trükkel felhívatja magát, és több ezer forintot ráterhel az előfizető számlájára. Ha egy furcsa, ismeretlen szám hív, semmiképpen se hívjuk vissza!
A több mint 20 millió jüan (2,78 millió dollár) éves bevételű kínai ipari cégek együttes nyeresége 1509 milliárd jüan (206,8 milliárd dollár) volt. 
