Manapság alig tudjuk elképzelni az életet burgonya nélkül, hát még azt, hogy van valami, ami megfoszthatja a köretek királyát a trónjától. Az elmúlt ötven évben azonban lassan, de biztosan nőtt az édesburgonya termesztésére szánt termőföldek aránya a tengerentúlon (a dohány és a gyapot rovására), és nem csak a hazai kereslet miatt: az amerikai háztartások 2002 óta megduplázták a batátafogyasztásukat, írja a Bloomberg.

Egyre kielégíthetetlenebbnek tűnik az európai igény is, az elmúlt öt évben megduplázódott az édesburgonya iránti igény az öreg kontinensen. Az USDA felmérése szerint bár az amerikaiak még mindig több fehér krumplit esznek (évente átlagosan 51,6 kilót fejenként), ennek az aránya az elmúlt 10 évben csökkent, míg a batáta iránti éhség nőtt, és hasonló trendet várnak a hazai piacokon is.

Nem burgonya, gyökér!

Az édesburgonya igazából csak a nevében – és alakjában – hasonlít a hagyományos krumplihoz, valójában a szulákfélék családjába tartozó növényről van szó, aminek a gyökerét fogyasztjuk, ellentétben a krumplival, amit a gumójáért termesztünk. A növény apró, fehéres-lila virágokat hoz, a gyökerek húsa jellemzően narancssárga (ezzel találkozunk a leggyakrabban itthon is), de létezik fehér húsú, sőt, lila, rózsaszín és vörös batáta is. A 30-as években igazi slágerzöldségnek számított az Egyesült Államokban, és most, az újra felfedezését követően ismét előkelő helyet könyökölhet ki magának az étrendünkben.

Ez is csak egy újabb diétás őrület?

Valójában több érv is szól az édesburgonya mellett, lényegesen magasabb például a rosttartalma a fehér krumpliéhoz képest. Rendkívül gazdag C, B2 és B6, valamint E-vitaminokban, emellett jelentős kálium, réz és mangánforrás. Száz gramm édesburgonyában 117 kalória van, így bármilyen diétás étrendbe beépíthető, és – a nevével ellentétben – cukorbetegek is fogyaszthatják, legalábbis a Wikipédia szerint. Elkészítését tekintve egyébként épp olyan sokoldalú, mint a fehér krumpli, sütni, főzni, pürésíteni is lehet, sőt, édeskés íze miatt remek süteményalapnak számít.

Megéri termelni?

A gazdáknak biztosan, átlagosan hektáronként 1200-1500 dollárt hoz a konyhára a batátatermesztés, miközben a ráfordított költség meglehetősen alacsony. Emellett jelentős exportbevételt is jelent Amerikának, az egyik legnagyobb gazdálkodó család cége, a Kornegay Family Farms hetente 350 tonna édesburgonyát csomagol be és szállít ki, ennek a háromnegyede exportpiacokra megy. A legnagyobb piac – mint általában a legtöbb iparágban – itt is Kína lehet, 2013-ban mintegy 70,5 millió tonna batátát vásároltak fel. Ráadásul az éttermek is igyekszenek igazodni az óriási kereslethez, így könnyen lehet, hogy néhány éven belül már mást takar majd az „adhatom nagyobb krumplival” kérdés a kedvenc gyorséttermünkben. Erre azonban még egy kicsit biztosan várni kell.