Új magyar szó született: muncholás. Sőt, most már ige változatban is gyakran hallani: „Te hol szoktál muncholni?” – kérdezik egymástól, elsősorban a fiatalok. Az ételmentő platform ma már nemcsak a budapestieknek nyújt előnyös vásárlási lehetőséget.
Az appon az egyre gazdagodó választékot a térképpel együtt okosan kell böngészni, hiszen például Budaörsről Rákospalotára senki nem fog odabuszozni vagy autózni ezer forint kedvezményért, ráadásul meghatározott időintervallumban. Akinek viszont útba esik, annak nagyon megéri.
De mi is a Munch, most már így, nagybetűs főnévvel? Az ételmentésre szakosodott céget négy évvel ezelőtt négy magyar fiatal üzletember alapította. Ma a legjobb éttermekkel, szállodákkal, kávézókkal, pékségekkel és élelmiszerláncokkal dolgoznak együtt. „Ahonnan nemcsak a vásárlók, de a saját dolgozók is elkapkodják a munch-csomagokat (azaz muncholnak), idén pedig már több olyan kollab is létrejött, amiben egymás kezdeményezéseit erősítik” – adta hírül a Kreatív.
Ha valami olcsóbb, az mindig vonzó, hiszen sokan elsősorban a kedvező árak miatt vásárolnak, függetlenül attól, hogy az ételmentés vagy a klímavédelem szempontjából mennyire fontos lenne. Ez azonban nem probléma, hiszen a lényeg az, hogy az ételmentés megvalósuljon.
A kezdeményezésnek hamar híre ment. Az Auchan már tavaly is az élelmiszerpazarlás témájára építette a karácsonyi kampányát, és a maradékmentésre hívták fel a vásárlók figyelmét. Ami a reklámot és az együttműködést illeti, más vállalkozások is megjelentek, hogy egyedi kampánnyal népszerűsítsék egymás kezdeményezését. Például a This is Redy 2024 márciusában egy sorozatban mutatta be a legfurább PMS (premenstruációs szindróma) ételeket, melyeket ételmentő csomagokból készítettek el.
A kampány célja volt az ételpazarlás és a menstruációval kapcsolatos nehézségekre való társadalmi szintű figyelemfelhívás, illetve a nyílt kommunikáció elősegítése.
A muncholás megtanulható!
Ha letöltjük a mobilunkra az appot, ajánlatokat kapunk és egy térképet, ahol a különféle jelek tudatják velünk, hol mi van leértékelve. A térkép azért fontos, hogy megítéljük, hova érdemes menni, a munkánktól vagy egyéb elfoglaltságunktól függően oda érünk-e aznap időben. Ha rábólintunk az ajánlatra, kifizetjük mobillal és indulunk, ahol átvesszük a csomagot. Ez olykor zsákbamacska, főleg, ha nem ismerjük az adott cég kínálatát, de az alkalmazáson látható ajánlatok elég világosan tudatják, mire számíthatunk. Az olyan megbízható márkák, mint a Starbucks, is segítenek eligazodni.
A Munch – bár partnerei a legnagyobb szupermarketek – bizonyos tekintetben velük is versenyez, hiszen ezekben az áruházakban gyakori a napközbeni leértékelés. Ha mondjuk két nap múlva lejár egy joghurt szavatossági ideje, amit úgyis megeszünk reggelire, akkor ott vesszük meg. De ha nem szeretjük az előre szeletelt, unalmas ízű toastkenyeret, akkor se tesszük be a kosarunkba, ha negyven százalékkal olcsóbb.
Az élelmiszerboltokban egyébként leginkább 20 százalékos ármérséklést alkalmaznak vonzerőként, de ez sokszor nem elég ahhoz, hogy a vásárlókat meggyőzzék. Sokan emiatt nem vesznek meg egy süteményt, ha még így is drágának találják. A zöldség-gyümölcs mentés egy másik formája már két éve elkezdett elterjedni, függetlenül a Munchtól. Az egyik Mészáros utcai boltban például mindennap féláron árulják a kissé szépséghibás árukat, amelyek rendszerint gyorsan elfogynak. Hasonló gyakorlatot követnek más pékségek is: van, ahol az előző nap sütött kenyeret és péksüteményeket adják féláron, amelyek minőségében semmilyen hiba nincs.
De a Munch nem erről szól elsősorban. Szerencsések vagyunk, ha épp a munkahelyünk közelében találunk egy déli ebédeltetésre szakosodott éttermet, amely fél 3 után már felrakja az appra a megmaradt levest vagy desszertet. Ilyenkor csak átugrunk érte, és még talán másnapra is bespájzolunk. Ezek a friss ételek ugyanis nem a lejárat miatt olcsóbbak, hanem mert másnap a vendéglátós szabályok szerint már nem értékesíthetők.
Ma már verseny van a Munchért – nyilatkozta az egyik szaklapnak Perepelica Kirill, a Munch társalapítója. A cég 2020-as indulása után egy évvel már külföldön is elkezdett terjeszkedni. A sikeres magyar startup indulása óta több százmillió forintnyi ételt mentettek meg, és ez még mindig csak a kezdet. Már az első évben több száz étterem, bolt és szálloda csatlakozott hozzájuk. Közben pedig felnőtt egy korosztály, amely körében sikk ételt menteni, azaz tőlük vásárolni, és ez legalább egy hasznos divat.
A platform szerves részét képezi, hogy a vásárlók folyamatosan értékelik – a közösségi médiában is – az adott cég kínálatát, azt, hogy milyen volt a termék minősége. Például: tegnap a málnás croissant mennyei volt. Vagy: ide ne gyertek, nem érte meg a csomag az alacsonyabb árat sem. Mások külön számon tartják a vegán helyeket. Megjegyzik, hogy a legmenőbb Budai Vár-béli kávézó a legszebb kilátással úgy az igazi, ha közben még sütit és szendvicseket mentünk meg a pazarlástól. A platformon szerepelni egyben reklám is, hiszen lehet, hogy eddig kevesen hallottak mondjuk arról, hogy létezik Balatonkenesén egy randi munch hely, vagy a budapesti Belvárosban a Cozy Cafe, amely tökéletes „chill spot”.