A megkérdezett magyarok közül a legtöbben - 32 százalék - szórakoztató elektronikai készülék vásárlásakor döntenek internetes információk - közösségi portál vagy weboldal - alapján. Háztartási gépeknél 31, szórakozásnál 26, utazásnál 23, élelmiszernél és italnál 20 százalék, míg pénzügyi termékeknél és bankolásnál mindössze 18 százalék az arány.
Az európai átlag ehhez képest jóval magasabb: szórakoztató elektronikai készülékeknél és utazásnál 48, elektromos háztartási gépeknél és szórakozásnál 46, élelmiszernél és italnál 38, pénzügyi termékeknél és bankolásnál pedig a megkérdezettek 29 százaléka alapozza döntését a világhálón olvasott információra. Autók és ékszerek esetében az itthoni 11, illetve 7 százaléknak csaknem a háromszorosa az európai átlag.
A Nielsen felmérése szerint a magyarok 59 százaléka teszi közzé a világhálón a termékekkel, szolgáltatásokkal kapcsolatos tapasztalatait. Az európai átlag 73 százalék. A legaktívabbak az ukrán (89 százalék), török és orosz (84-84), román (81), valamint görög és spanyol internethasználók (78-78). A dán, holland és lett chatelők aránya azonban még a itthoninál is alacsonyabb: mindössze 57 százalék.
Hazánkban legtöbben elektromos háztartási gépről tették fel tapasztalataikat a netre (21 százalék). Utána a szórakoztató elektronikai készülék és az utazás (15-15), a szórakozás (14), az élelmiszer és ital (12), illetve a pénzügyi termékek és a bankolás (10) következik.
A magyar deviza bizony gyengébb lett a bankközi kereskedésben kedden. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
