A génmódosítás kérdése mindig is parázs vitákat szült, elsősorban a tudomány és a vallás között. Előbbi a fejlődésben, a horizontjaink kiszélesítésében hisz, míg az utóbbi a természethez való hozzáállásunk és a morális kérdések tömkelegének létére hívja fel a figyelmet. Belenyúlhatunk-e durván a természet rendjébe? Milyen világ vár ránk, ha tervezőasztalon rakhatjuk össze a gyerekeinket? A BrainBar konferencia „Győzz meg!” rovatában három általános, ám hibás kérdést igyekezett megcáfolni a SOLVO Biotechnology vezérigazgatója, Duda Ernő.
Az élet nem lehet mesterséges!
Az első állítás tipikusan a vallási oldalról érkezik, ahol az életnek misztikus jelentést tulajdonítanak, amely kizárólag valamilyen külső forrásból, csodaként érkezhet. Duda Ernő szerint ugyanakkor az emberiség már képes volt új életet létrehozni laborkörülmények között, és itt nem a mesterséges megtermékenyítésre kell gondolni. Egy német tudóscsoport a DNS négy alapkövének felhasználásával laboratóriumban képes volt létrehozni egy új, eddig nem létező baktériumfajt, amely épp úgy létezik, mint bármely más baktérium: él, eszik, szaporodik, köszöni, jól van, tette hozzá Duda Ernő. A DNS felépítéséről egyébként érdemes megtekinteni az alábbi videót, rendkívül érdekes módon magyarázza el az élet építőköveinek működését:
Ugyanakkor a genetika nem áll meg itt, fűzte hozzá Duda. A négy alapkő, vagyis négy aminosav mellé új aminosavakat is be tudnak építeni a tudósok, ezáltal pedig új, génmódosított egyedek hozhatók létre. Ezek jelenleg rendkívül egyszerű formában működnek, ám a komplex aminosavak és komplex kombinációk létrehozásával akár teljesen új, idegrendszerrel rendelkező, akár gondolkodó mesterséges lényeket is létrehozhatunk. Ezáltal nem igaz az, hogy az élet nem jöhet létre mesterséges formában.
Nem avatkozhatunk a természet rendjébe!
Duda szerint a puszta hétköznapi életünk a természet rendjének folyamatos megcsúfolása. A gyógyszerészet és az orvostudomány fejlődése száz év alatt megduplázta a várható élettartamot, emellett kiiktatott számtalan betegséget és halálos veszélyt (például a gyermekágyi halált), amely korábban tizedelte az emberiséget. Ha nem tettük volna ezt meg, úgy valóban a természetes szelekció irányítaná az életünket, ám az emberiség egész egyszerűen sosem volt hajlandó alávetni magát ennek, mondta el Duda.
|
| Ezt is megcáfoltuk a Brain Bar konferencián. Forrás: Privátbankár/Balkó Rita |
A szakértő szerint az embriók génmódosításának ellenzése egy hipokratikus hozzáállásra épül. A kemoterápia, az antibiotikumok, az őssejtes kezelések mind-mind génmódosításon alapulnak, és bár ezeket felnőttekben és már élő gyerekekben is használják, ezt valamiért elfogadja a közvélemény. Ugyanakkor ha már eleve létező veszélyes allélokat tudunk módosítani embriókban, és ezáltal megakadályozhatjuk egy esetleges betegség vagy kondíció kialakulását, azt valamiért ellenzik. Duda elismeri, hogy ez rendkívül nehéz etikai kérdés, ugyanakkor a tudományos haszon elvitathatatlan.
A szuperbabák csak a távoli jövőben léteznek!
Ez sem igaz Duda Ernő szerint, mivel egy már létező, élő technológiáról van szó – a legelső lombikgyermek ma már büszke negyvenes éveiben járó felnőtt. Emellett számtalan meddőségi és családtervező klinika kínál már olyan szolgáltatást, ahol a pár eldöntheti, milyen nemű gyereket szeretne, sőt, egyes esetekben még a gyermek szemszínét is mi választhatjuk ki. A szelektív génterápia tehát már létező és viszonylag olcsón (párezer dollár, Magyarországon milliós tétel) elérhető – emlékezzünk arra, hogy alig tíz-húsz évvel ezelőtt dollármilliókba került egy ilyen lehetőség, meglehetősen alacsony sikerrel. Ma a génsebészet sikere 72 százalék körüli.
A CRISP-9 feltalálása szinte hétköznapivá redukálta a génmódosítást, ami nem hitkérdés, hanem tény. Duda szerint így ahelyett, hogy a technológiát elleneznénk, azon kell dolgozni, hogy ez megfelelő szabályozás alá essen. Ma alig pár országban van szabályozás a génsebészetre, ezáltal pedig fennáll a veszélye, hogy gyógyászati célok helyett valóban hiúsági kérdéssé redukálódik a génterápia. Egy másik veszélyt a társadalmi változások rejtenek, tette hozzá előadása végén Duda Ernő: a génterápiát jelenleg csak a gazdagok engedhetik meg maguknak, akik így némi pénzért tehetségesebb, szebb, okosabb gyerekekre tehetnek szert. Ezáltal a jövő generációinak óriási társadalmi szakadékkal kell majd megküzdenie. Ezeket szem előtt tartva így nagy szükség van egy átfogó szabályozásra.
A Federal Reserve szerdán egyhangú döntéssel 25 bázisponttal megemelte az irányadó alapkamatot, amely így a 3,75 százalék–4,00 százalék-os célsávba emelkedett. 
