Olyanok is nyissanak bankszámlát, akik szerényebb anyagi lehetőségeik miatt eddig nem tették meg ezt - alapvetően ez lenne a célja annak az új alapszámla-konstrukciónak, amelynek létrehozására kötelezte a pénzintézeteket a kormány meghatározott feltételek mellett. Korábban a Napi.hu szúrta ki a kormányrendeletet, amelyről mi is beszámoltunk. De megéri az alapszámla bárkinek is?

Ez azért így horrordrága

Az biztos, hogy elég komoly kritériumok vannak az alapszámlához, például nem kapcsolódhat hitelkeret és kizárólag egy tulajdonosa lehet. A számla vezetésére vonatkozó keretszerződés megkötését nem lehet más pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás igénybevételéhez, valamint - hitelszövetkezet kivételével - a hitelintézetben történő tagsági részesedés szerzéséhez kötni. Csak az nyithat ráadásul alapszámlát, akinek Magyarországon nincs más forintban vezetett fizetési számlája és rendelkezési joga sincs ilyen számla felett.

Ami igazán megkérdőjelezi az egész konstrukció értelmét, az a rendeletben foglalt maximális díj havi összege: az nem haladhatja meg az esedékességét megelőző év utolsó napján érvényes legkisebb havi bruttó minimálbér 1,5 százalékát, ami azt jelenti, hogy jelenleg 1575 forint lehet a legmagasabb díj havonta. De mit kap ezért az ügyfél?

• Forintban valamely magyarországi ATM-ből kétszer vehet fel készpénzt, összesen legfeljebb 150 ezer forint összegben
• vagy a számlavezető hitelintézet fiókjában egyszer, legfeljebb ötvenezer forint értékben,
• valamint négy átutalási megbízást adhat összesen nem több, mint 100 ezer forint értékben.

Persze más jogcímen merülhetnek még fel költségek: az egyéb díjakat - a bankkártya letiltásának valamint pótlásának díját, az értékhatáron túli készpénzfelvétel valamint átutalási megbízás díját valamint a büntető díjakat - szokásos árképzési gyakorlatuk alapján határozzák meg a hitelintézetek. A bankkártyával, az alapszámlára forintban történő befizetés valamint onnan forintban történő beszedés után nem lehet külön díjat vagy költséget felszámítani.

Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy az 1575 forint plusz eseti díjak igen magas költségnek számítanak egy bankszámla esetében. Több hazai pénzintézet is kínál ennél jóval olcsóbb megoldásokat és akár fele ennyiért is bankolhatnak azok, akik most nyitják meg első számláikat, de hajlandóak tájékozódni, hogy mi a felhozatal. Persze ehhez is vállalni és teljesíteni kell a bank által támasztott - nem lehetetlen - feltételeket, máskülönben ráfizetünk. Ilyen kritérium például, hogy fizetésünk érkezzen arra a számlára, végezzük arról a számlabefizetéseinket vagy végezzünk el bizonyos számú és értékű tranzakciót. Nem nehéz ma olyan bankszámlát sem találni, ami majdhogynem ingyen van, cserébe mindössze online, a számítógépen vagy mobilon keresztül kell intéznünk a banki ügyeinket. Persze felmerül a kérdés, hogy elvárható-e az alapszámla célcsoportjától a szükséges digitális szaktudás és eszközpark megléte.

Akkor mégis miért lehet jó?

A kormány határozott arról is, hogy szociális alapon biztosítsák az alapszámla ingyenes igénybevételi lehetőségét is a rászorulóknak, ez pedig valóban óriási segítség lehet. A lakcím nélküli számlanyitás nagyban megkönnyítheti például a hajléktalanok munkavállalási esélyeit, hiszen a munkáltató csaknem minden esetben feltételként szabja a bankszámlat meglétét, amelyre a fizetés érkezhet, de az is elképzelhető, hogy nagy változást hoz a lépés a nyugdíjfolyósításban is, hiszen így az idősek kevésbé lehetnek kitéve az átveréseknek, ha nem a postás hozza készpénzben a nyugdíjat, bár azt is meg kell jegyeznünk, hogy erre az esetre is vannak már most jobbnak tűnő bankszámla-szolgáltatások.

A hajléktalanok mellett még a hazánkba érkező legális bevándorlók járhatnak ezzel jól, hiszen ezzel nekik is könnyebb így a számlanyitás. Persze ugyanígy ez visszafelé is igaz: mivel egy EU-s irányelvről van szó, nem csak Magyarországon tudunk majd igénybe venni alapszámlát, hanem az unió teljes területén lesz lehetőségünk nyitni ilyet.

Nem elhanyagolható előny az sem, hogy a fentiek fényében a gazdaság fehéredésére számíthatunk.

Az érintett tárcáknak október 31-ig - a jegybank bevonásával - kell kidolgozniuk a rászorultság kritériumait, a számla díjának támogatási feltételeit, legkorábban 2017. január 1-i bevezetéssel.

Így tagadhatja meg a bank a számlanyitást

Az alapszámlát vezető hitelintézetnek a szerződés megkötése előtt tájékoztatnia kell a fogyasztót az alapszámla, valamint a hitelintézet által vezetett más fizetési számlák közötti eltérésekről is, ideértve használatuk feltételeit, valamint díjukat és költségüket.

A hitelintézetnek legkésőbb a hiánytalan kérelem kézhezvételét követő 10 munkanapon belül döntenie a számlanyitásról. Ha jogszabály nem tiltja, tájékoztatnia kell a fogyasztót az esetleges elutasítás indokáról is. A hitelintézet az alapszámla-szerződést kizárólag akkor mondhatja fel, ha a fogyasztó az alapszámlát szándékosan jogellenes célokra vagy nem szerződésszerűen használta fel; az alapszámlán 24 hónapon keresztül nem volt fizetési művelet; megszűnik az ügyfél jogosultsága az alapszámlára; a számla egyenlege legalább 3 hónapja negatív egyenleget mutat, és az ügyfél felszólítás ellenére sem rendezte azt.

Az új bankszámlát szeptember 18-tól igényelhetjük, október 15-től pedig kötelező lesz a pénzintézeteknek a bevezetés.