Lehet, hogy nem a CBA helyzetbe hozása folyik?

A takarékszövetkezetek lenyúlása vagy legutóbb a kereskedelmi láncok elleni támadássorozat célja a kormánybarát klientúra helyzetbe hozása - véli a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. A Népszavának nyilatkozó Dávid Ferenc kifogásolja, hogy a kormány döntéseihez nem kéri ki a szociális partnerek véleményét, s teljes bizonytalanságban tartja a társadalmat, a munkaadókat, a munkavállalókat.

Egy országban, ahol tíz perc alatt csapnak össze pillanatnyi érdekek alapján szakmaiatlan, rossz törvényeket, amelyeket gyakorlatilag a parlament sem tárgyal meg (adótörvények, útdíj, elektronikus árukövetési rendszer, a kereskedelmet ért megszorítások) épeszű vállalkozó nem fektet be. A gazdasági klíma rossz – mondja Dávid. A magyar vállalkozó szkeptikus, nem vesz új gépeket, nem vesz ingatlant és nem vesz föl munkaerőt. A magyar kormány ezért is látja a kitörés útját a közmunkaprogramokban. Önmagában a közfoglalkoztatás nem elvetendő, de soha nem szabad piaci eszközként használni, csakis szociális megoldásként – noha a VOSZ főtitkára szerint a közfoglalkoztatás nem hozzátesz a GDP-hez, hanem elvesz onnan.

Szakmai kérdés – rossz, hogy a politika rákapcsolódik

A VOSZ főtitkára szerint a jelenlegi feszült közhangulatban nem szerencsés egy olyan gazdasági, társadalmi kérdésben kezdeményezett népszavazás ügyében a pártok közvetlen részvétele, mint a vasárnapi nyitva tartás. Talán jobb lett volna, ha a magyar társadalom egy jelentős szeletét alkotó vállalkozói és munkavállalói közösség együtt áll ki az ellen, hogy ilyen szigorúan korlátozzák a bolti kiskereskedelmi egységek nyitva tartását. Eddig két szakszervezeti konföderáció, a Liga és az Autonómok is jelezték csatlakozási szándékukat, hiszen itt bérekről, árakról, munkahelyekről és lakossági közérzetről is szó van. A VOSZ tárgyal a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségével is, hiszen őket roppant hátrányosan érintheti, hogy a szakmában "mágnes" boltoknak nevezett nagy alapterületű üzleteik vasárnap zárva lesznek. Ez rengeteg kisbolt forgalmát is visszaveti, ami szintén boltbezárásokkal és elbocsátásokkal jár majd. Sérülni fog a piaci verseny tisztasága, rengeteg vállalkozó és munkavállaló érdeke. Ez a lépés egy rendkívül rossz, piactorzító intézkedés. Teljesen egyértelmű, hogy a törvény nem normatív módon szabályoz, kifejezetten a nagy nemzetközi láncok ellen irányul.

Dávid szerint tavaly ősszel-télen a multinacionális kereskedelmi vállalkozások hét csapást szenvedtek el a kormányzattól, de a három legdurvább: az élelmiszer-biztonsági felügyeleti díjnak például a legnagyobb hazai láncok esetében a hatvanszorosára (!) emelése, a kétévi veszteséges gazdálkodás után az adott vállalkozás kiszorítása a piacról, illetve "bónuszként" a vasárnapi munkavégzés a tökéletesen irracionális, a lakosság érdekeit is súlyosan sértő tilalma. Az a hét nagy nemzetközi kereskedelmi lánc amely megtelepedett Magyarországon nagy léptékű beruházásokat hajtott. A főtitkár szerint a forgatókönyv más iparágakból már ismert: "legatyásítják", tönkreteszik a vállalatot, amelynek hatalmas ingatlan- és forgóeszköz-állománya marad Magyarországon. Ilyen helyzetben csak nyomott áron lehet ezektől megszabadulni. Ekkora koncot egyetlen magyar vállalkozó, a hazai kereskedelmi láncok sem tudnak megvenni – jön a magyar állam megmentőként megvásárolja ezeket a vagyontárgyakat, és igen kedvezményes hitelekkel továbbadhatja egy olyan érdekcsoportnak, amelyik egyáltalán nem biztos, hogy a mostani hazai láncok közül való. A takarékszövetkezeteket hasonló "technológiával" játszották át egy bizonyos tőkés csoportnak.

Nem minden rossz

Dávid szerint a viták ellenére egyetértettek a kormánnyal a Munka törvénykönyv ilyetén való átalakításával, a kismamák, a megváltozott munkaképességűek, a védett korban lévők, a tartósan munkanélküliek, a szakképzetlenek foglalkoztatásának támogatásával, a munkahelyvédelmi programokkal. Jó iránynak tartják a nyugdíjreformot is, a korhatár emelését. Nagy politikai bátorság kellett, hogy hozzányúljanak a szolgálati, az előrehozott öregségi, a korengedményes és a korkedvezményes, illetve a rokkantsági nyugdíjakhoz. Az európai trendeknek megfelelő irányba indultak egy egységes rendszer létrehozásának szándékával, de ezt is szakmaiatlanul, kegyetlenül, minden együttérzéstől mentesen, nagyon rosszul hajtották végre.