„Látta az autóját? Nem hiszem, hogy különösebben vonzó lenne. A technológiája nem túl erős. A BYD- nek mint vállalatnak komoly gondjai vannak hazai piacán, Kínában. Úgy vélem, arra fókuszálnak – és ezt jól teszik –, hogy ne haljanak meg Kínában.”
Ezt mondta Elon Musk 2011-ben a kínai autógyártóról a Bloombergnek nyilatkozva. A CNBC amiatt idézte a Tesla vezérét, hogy a kínai cég megelőzte amerikai versenytársát a tisztán elektromos autókat előállító autógyártók versenyében.
„Az volt a céljuk, hogy Kína legnagyobb autógyártójává váljanak és feltegyék az országot az autóipar térképére” – mondta mintegy Musk korábbi megjegyzésére reagálva Taylor Ogan, a Snow Bull Capital tőketársaság vezérigazgatója.
Az időközben magyarországi gyár építését is tervező BYD nagy utat járt be azóta, hogy 1995-ben 20 alkalmazottal és mai árfolyamon számolva 120 millió forintnak megfelelő befektetéssel megalapították Sencsenben, Kína egyik technológiai központjában. A cég lítium-ion akkumulátorok gyártásával kezdte tevékenységét. Az ezredfordulóra a Motorola és a Nokia beszállítójává vált.
A hongkongi tőzsdére 2002-ben vezették be. Az autógyártásba 2003-ban szállt be egy konnektorból tölthető modell előállításával. A szakértők utólag bölcs döntésnek tartják ezt. Így gondolhatta ezt Warren Buffett amerikai tőzsdeguru is, akinek Berkshire Hathaway befektetési cége 2008-ban 230 millió dollárt tolt be a BYD-be. Ez adott lökést a cég villanyautó-ambíciói megvalósításának.
Sikeres múlt után masszív jelen és biztató jövő
Ezen a téren a Blade névre keresztelt lítium-vasfoszfát akkumulátor kifejlesztése volt a cég egyik nagy dobása. Ebben a technológiában korábban nem hittek a mérnökök, mert kicsi volt az energiasűrűsége. A BYD fejlesztői azonban megoldották a problémát. Olyannyira, hogy ebből a fajta akkuból ma már más cégeknek is szállítanak.
A vállalat 2020-ban 131 ezer autót adott el, míg 2023-ban már 1,57 milliót. Ezzel páholta el az eladott villanyautók számában a Teslát. A szakértők a siker titkát részben a tudatos építkezésnek tudják be, részben pedig annak, hogy a kínai kormány szisztematikusan támogatja az elektromos autók gyártását. Ez olcsóvá tette a BYD-nek (is) tevékenysége finanszírozását.
A vállalat globális ambícióinak egyik ágát a szegedi befektetés mutatja. A gyártás EU-n belülre hozatalával kerülhetik el, hogy autóik hátrányba kerüljenek az európai piacon a kínai import várható megnehezítése miatt. (Az EU azt fontolgatja, hogy a kínai állami támogatás versenytorzító hatására hivatkozva fekszik keresztbe az onnan származó villanyautók mértéktelen beáramlásának.)
A másik ágat jelzi, hogy folytatják a bányászattól az akkumulátorok előállításán át az autógyártásig terjedő vállalati profi erősítését. A brazíliai lítiumbányászatba szállnak be. Musk az X-en (néhai Twitter) azzal reagált korábbi jóslatának felemlegetésére, hogy sok év telt el azóta. A BYD autói erősen versenyképessé váltak az elmúlt 12 évben - ismerte el.
A történteket részletesen kivizsgálják. 
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
