A szakemberek műholdas adatok elemzése alapján kimutatták, hogy ez hatás az eddig feltételezettnél majdnem kétszer nagyobb volt 2002 és 2014 között.
Mint a hőmérő
Az óceánok vize ugyanúgy viselkedik, mint a higanyos hőmérő: amikor a hőmérséklet emelkedik, a folyadék kitágul, és szintje megemelkedik a kicsiny csőben. Mivel az óceánok hasonló módon két kontinens közé vannak zárva, vízszintjük szintén emelkedik, amikor felmelegszenek a növekvő hőmérséklet által.
"Az óceánok mélyebb részein, már egy kicsiny mértékű melegedés is elég ahhoz, hogy jelentős tengerszint-emelkedést idézzen elő" - hangoztatta Roelof Rietbroek, a Bonni Egyetem geodéziai és geoinformációs intézetének kutatója, az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmány egyik szerzője.
"Mostanáig alábecsültük, mennyivel járult hozzá a globális tengerszint-emelkedéshez az óceánok víztömegének hőmérséklet okozta térfogat-növekedése" - tette hozzá Jürgen Kütsche professzor.
A Bonni Egyetem kutatói a Német Geokutató Központ (GFZ) és az Alfred Wegener Intézet szakembereivel a GRACE műhold által gyűjtött gravitációs mező és a Jason-1 és Jason-2 óceánkutató űrszondák magasságmérői által végzett tengerszintmérések adatai alapján számították ki, mennyit emelkedett a tengerszint 2002 és 2014 között.
A Fülöp-szigeteknél a legnagyobb
Mostanáig a víz térfogat-növekedéséből adódó tengerszint növekedést évi 0,7-1 milliméterre becsülték a szakemberek. Az új számítások szerint az óceánok vizének térfogat-növekedése évi mintegy 1,4 milliméterrel járult hozzá a tengerszint-növekedéshez. "Ez a különbség nagyjából megfelel a grönlandi jégtáblák olvadásából származó tengerszint-emelkedésnek - mondta Rietbroek.
A műholdas adatok szerint a legnagyobb mértékű térfogat-növekedésből adódó tengerszint-emelkedést a Fülöp-szigeteknél tapasztalták, évente mintegy 15 millimétert, miközben az Egyesült Államok nyugati partjainál a tengerszint nagyjából változatlan maradt, köszönhetően annak, hogy a térségben nem melegedett az óceán vize.
|
Tényleg csak pénz kérdése, hogy ne változtassunk a Föld légkörén? Vajon miért pont most jutott el oda a világ, hogy tető alá tudott hozni egy globális klíma- avagy légkörvédelmi megállapodást? Lehet egyáltalán mérni, hogy betartják-e a paktumot az országok, jól költik-e el a dollármilliárdokat, vagy nincs is szükség számonkérésre? Egyelőre még a megfelelő technológia sincs meg ahhoz, hogy teljes egészében alternatív energiára álljunk át - a tudományos kutatások mellett azonban van jónéhány dolog, amit mi magunk is megtehetünk a környezetünk érdekében. Ehhez pedig nem pénzre van szükség elsősorban. A Zágoni Miklós fizikus, klímakutatóval készült interjút itt nézheti meg >>>> |
A katolikus egyházfő áldást osztott.
