.jpg)
Tavaly az akciós újságok kevesebb oldalon kevesebb terméket hirdettek meg, mint egy évvel korábban. A legtöbb reklámprospektust a diszkontok adták ki 2001 óta az idei felmérés során volt a legmagasabb azok aránya, akik nem kapnak postai úton szórólapot (30%), különösen a közép-dunántúli régióban volt magas ez az arány (55%) – olvasható a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben. Az összes megkérdezett 58 százaléka tájékozódik egyébként valamilyen szinten a postán érkezett szórólapokból, ami az eddig mért legalacsonyabb arány. Azon megkérdezettek közül, akik kapnak postán szórólapot, 16 százalékuk olvasás nélkül kidobja azt, 61 százalékuk szokta átnézni és közel minden negyedik ember vásárol is a prospektus alapján.
Jellemzően a nők, az idősebb korosztály tagjai, az alacsonyabb végzettséggel rendelkezők, a kistelepülések lakói, illetve a városi alsóközéposztály szegmensébe tartozók azok, akik vásárolnak is az akciós újságok alapján, míg a legkisebb érdeklődést a fiatalok, a felsőfokú végzettségűek, az egy fős háztartásban élők, illetve a fővárosi és pest megyei lakosok mutatják a szórólapok iránt – állapítják meg.
Azok aránya és aktivitása, akik kapnak postai úton szórólapot
Annak ellenére, hogy a postai úton érkezett szórólapok jelentősége csökkenni látszik, összességében az akciós újságok iránti érdeklődés növekedését mutatja, hogy az egy évvel korábbi eredményekhez képest némileg emelkedett azok aránya, akik vásárlásuk előtt több lánc szórólapját is összehasonlítják – mondta Kui János, a GfK Hungária Kereskedelem szektorának menedzsere.
2009-hez hasonlóan 2010-ben is elsősorban az alapvető élelmiszerek, húsok/húskészítmények, tej és tejkészítmények akcióit követték nyomon a vásárlók. 2009-hez képest jelentősen emelkedett azok aránya, akik a fagyasztott élelmiszerek hirdetéseit kísérték figyelemmel. Továbbra is a heti akciók a legnépszerűbbek, a kiadott újságok 41%-át teszik ki, míg második helyen (22%) a 14 napig érvényes kiadványok állnak - teszik hozzá.
A darabszámot tekintve 2010-ben a csatornák versenyét a diszkontok nyerték 359 darab kiadott akciós újsággal, szemben a hipermarketek 298 darabjával. Ha az egy újságban megjelent termékek számát nézzük, láthatjuk, hogy míg 2009-ben átlagosan 152 db FMCG termék jelent meg, addig 2010-ben csak 144 hirdetés szerepelt a leafletekben, az átlagos oldalszám pedig 14 oldalról, 13 oldalra csökkent. Tehát kevesebb oldalon, kevesebb terméket hirdettek ezek a szóróanyagok 2010-ben.
Privátbankár
Rég volt ilyen jó formában a magyar fizetőeszköz. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
