Bár az idő nagy részében a mikrosütő csak csendben álldogál a konyhapulton, és legfeljebb az időt olvassuk le a kijelzőjéről, az eszköz ma már annyira elterjedté vált Európában, hogy a hozzájuk köthető széndioxid-kibocsátás megközelíti 7 millió kibocsátását egy friss tanulmány szerint. A probléma ráadásul egyre növekszik: ahogy egyre olcsóbbá válnak a mikrók, már átlagosan 8 évente le is cserélik őket a háztartások, így az eladások egyre inkább felfutnak: az évtized végére elérhetik a 135 millió darabot.
A The Guardian idézte nemrég a Manchesteri Egyetem kutatását. A szakértők az üvegházhatásért első sorban felelős szén-dioxid jelenlétét a mikrók életútjának minden stádiumában vizsgálták - a gyártástól a használaton át a hulladékként történő kezelésig.
Azért az autókhoz hasonlítani őket erős túlzás - bár szemléletes
A mikrók az áramfogyasztáson keresztül gyakorolnak a legnagyobb hatást a környezetre; a tanulmány készítői úgy számolnak, hogy 19 mikrosütő éves széndioxid-kibocsátása megegyezik egy autóéval. Ezt úgy lehetne mérsékelni, ha a háztartások figyelmét felhívnák arra, hogy használják sokkal hatékonyabban eszközeiket - például a főzési időt pontosan állítsák be az egyes ételekhez.
Persze a mikrók által a környezetre gyakorolt negatív hatás még így is töredéke annak, amit az autók okoznak. Az Edinburghi Egyetem professzora arra hívja fel a figyelmet: a személyautók csak az Egyesült Királyságban 69 millió tonna széndioxid-egyenértékű káros anyag kibocsátásáért voltak felelősek 2015-ben - ez 10-szer annyi, mint amennyit az új tanulmány a mikrók rovására ír az egész EU-ban. Emellett a mikrók által a sütéshez-főzéshez felhasznált energia még mindig a legkevesebb az összes lehetséges alternatíva közül - így összességében a leginkább környezetbarát megoldásként tüntetik fel őket a webáruházak. Egyre több helyen javasolják azonban, hogy főzés után húzzák ki a kinnektorból a mikró csatlakozóját, ne pazaroljanak áramot az óra működtetésére.
Ha ilyen a leginkább környezetbarát módszer, mit okozhat a többi?
A tanulmány szerzői a The Guardiannak felhívták a figyelmet: nem az volt a céljuk, hogy a mikrohullámú sütőket összehasonlítsák más konyhai eszközökkel, hanem az, hogy bemutassák a háztartások által széles körben használt eszköz környezetre gyakorolt hatását - magyarán még ha ez is a legkörnyezetbarátabb módszer, akkor sem árt felhívni a figyelmet arra, hogy milyen hatása van a használatának. Arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a háztartási eszközök használatát és hulladékként történő kezelését is sokkal hatékonyabban kellene megoldani - már csak azért is, mert az EU-ban az összes sütő közül a mikrók eladása képviseli a legnagyobb hányadot.
Míg korábban még több mint egy évtizeden át használták a háztartások ugyanazt a mikrót, az elmúlt 20 évben ez az életciklus jelentősen lerövidült, már 6-8 évente lecserélik - az évtized végére évente 16 millió darab mikrohullámú sütő kerül majd a szemétbe. A címben feltett kérdésre tehát az a válasz: nem, pont hogy nem kellene kidobni őket idő előtt - viszont érdemes lenne hatékonyabban használni, hogy kevesebb áramot fogyasszon, és megszervezni a hatékony kezelését akkor, ha már hulladékká vált. Azon pedig szintén érdemes elgondolkodni, hogy ha az egyik leginkább környezetbarát eszközünk ilyen jelentős hatással van a környezetre, mit tudhat a többi.
A jelent derűsebben, a jövőt borúsabban ítélik meg a gazdasági szereplők. 
