Csaknem hétmilliárd forint bevétel keletkezett Magyarországon a külföldi vadászok közvetlen költései nyomán a 2019-2020-as idényben - derül ki az Országos Vadgazdálkodási Adattár (OVA) kimutatásából. A vadászati év márciustól a következő év februárjáig tart. Az előző idényben bérlövésért több mint hatmilliárd, a kapcsolódó szolgáltatásokért pedig csaknem 900 millió forintot fizettek. Összehasonlításképpen: a 2018-2019-es hasonló időszakban az előbbiekből 5,4 milliárd és 796 millió forint származott.
Nesze neked, vadászturizmus?
A mostani idény már korántsem ennyire kecsegtető. Évente 25-30 ezer vadász érkezik Magyarországra, de a pandémia a vadászturizmust is "padlóra küldte". A nagyobb értékű őzbakokat jellemzően külföldi vadászok ejtik el, de ők nem jöhettek az április 15-én kezdődő idény elején. A belföldi piac felvette ezeknek az értékesebb vadászati lehetőségeknek a jelentős részét, a mostani helyzet azonban nagyobb gondot okoz.
A vadászati főidény a golyóra érett, kiemelkedő értékű gímszarvasbikák idényével párhuzamosan szeptemberben kezdődött, a legtöbb külföldi vadász ekkor érkezik Magyarországra. Főleg a nagy vadas, jellemzően dunántúli vadgazdálkodók esnek majd el tetemes bevételtől, amelyet a kiadott vadászengedélyek száma is alátámaszt: a különös jelentőségű szeptemberben gímszarvasra a tavalyi 4133 jogosultság után most 1941-et adtak ki, ez 53 százalékos visszaesés.
Az országos adatok sem fényesebbek. 2019 első három negyedévében 18 241 engedélyt állított ki a vadászkamara, az idei azonos időszakban csak 11 144-et, ami 38,1 százalékos csökkenés. Az aktuális vadászati év statisztikái még rosszabbak. Március 1-jétől október elejéig 6685 engedélyt adtak ki, a tavalyi azonos időszakban 13 577-et.
Ez már 50,8 százalékos mínusz. Vagyis bár összességében nem lehet a külföldiek teljes távolmaradásáról beszélni, de alig feleannyian vadásztak Magyarországon, mint a bázisévben – fogalmaz a lap.
A nagy vadászkiállítás
A vadászturizmus megmentésének egyik kormányzati eszköze lehet a Semjén Zsolt nevével összeforró, 2021-ben esedékes „Egy a természettel” Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállítás, amelynek előkészítésére és megvalósítására például áprilisban, a koronavírus-járvány első hullámának csúcsán is adott több mint másfél milliárdot a kormány, míg június végén 2,1 milliárd forint jutott szintén erre a célra. A rendezvényt felvezető események előkészítésére és megvalósítására szintén jutott már 500 millió forint. A kiállítás honlapja szerint:
A 2021-es vadászati és természeti világkiállítás jelentős turisztikai vonzerőt jelent, az emlékév során akár egymillióan is ellátogathatnak a fővárosi, valamint a vidéki helyszínekre.
A még 2016-ban bejelentett, eredetileg 387,5 millió forintos költséggel tervezett, de azóta milliárdokat felemésztő rendezvénnyel (a program nem először kapott milliárdokat) szemben tehát nagyok az elvárások, az ugyanakkor nem világos, hogy az egymilliós becsült várható látogatószám pontosan min alapul.
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
