9 hónap alatt 6 ezer milliárd forintot költöttünk el idén
A kiskereskedelmi értékesítés volumenének csökkenésében – hasonlóan az előző hónaphoz – az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek, az üzemanyagtöltő állomások, valamint a bútor- és műszakicikk-üzletek eladásainak visszaesése volt meghatározó. Ugyanakkor folytatódott a csomagküldő és internetes kiskereskedelem dinamikus növekedése.
Szeptemberben a kiskereskedelmi értékesítés volumene 3,1%-kal, az év első kilenc hónapjában 1,5%-kal maradt el az előző év azonos időszakitól. Az országos kiskereskedelmi üzlethálózatban, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelemben 2012. szeptemberben 717 milliárd forint, az első kilenc hónapban 5 983 milliárd forint értékű forgalom keletkezett.
Szinte mindenen spórol a lakosság
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene szeptemberben 3,7, az év első kilenc hónapjában 0,3%-kal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest.
| Az előző hónaphoz mérten szeptemberben – a szezonális és naptárhatástól megtisztított adatok szerint – a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,4%-kal mérséklődött. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem értékesítése 0,7%-kal csökkent, a nem élelmiszer-kiskereskedelemé gyakorlatilag stagnált, az üzemanyag-kiskereskedelemé 0,8%-kal nőtt. |
A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene szeptemberben 3,3, az első kilenc hónapban 2,3%-kal maradt el az előző év azonos időszakától. Szeptemberben a legnagyobb mértékű visszaesés (11,3%) a bútor-, műszakicikk-üzletekben jelentkezett. A forgalom az előző évinél kisebb volumenű volt a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk kiskereskedelemben (2,8%) is.
Tovább csökkent – a magas üzemanyagárak mellett – az üzemanyagtöltő állomások forgalma: az eladások szeptemberben 3,1, az első kilenc hónapban 3,0%-kal mérséklődtek.
Ugyanakkor forgalomnövekedés volt tapasztalható a kisebb súllyal rendelkező üzletek közül a használtcikk- (8,3%), az illatszer- (7,1%), a textil-, ruházati és lábbeli- (5,2%), a gyógyszer-, gyógyászatitermék- (2,9%), valamint az iparcikk jellegű vegyes üzleteknél (0,6%). A korábbi időszakhoz hasonlóan folytatódott a dinamikus bővülés a csomagküldő és internetes kiskereskedelemben (22,6%).
Nincs min meglepődni
Nem meglepő, hogy a tél közeledtével ruházatra többet költöttünk, de jól látszik, a lakosság nagyon is árérzékeny. Nemcsak a használt cikkek forgalomnövekedéséből lehet erre következtetni, hanem a csomagküldő és netes kereskedelem növekedése miatt is: az itt vásárolt termékek általában olcsóbbak, vagy netes rendelés esetén sokszor jár például kedvezmény.
Az előző évhez képest szinte mindenen spórolt a lakosság, ami nem csoda: szeptemberben tetőzött az infláció, a drágulás 6,6% volt (ami októberben 6%-ra csökkent, de így is nálunk a leggyorsabb Európában a pénzromlás üteme), az átlagos nettó reálkeresetek is komolyan csökkentek.
Ezt emeli ki az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) is. Mint írják "a visszaesés egyik oka, hogy 2012. január-szeptember között a drágulás mértéke 105,8% volt, ami alaposan lehúzta a kereskedelem mérlegét. Az élelmiszerek szeptemberben már 7,5%-kal, az élvezeti cikkek (szeszesitalok, dohányáruk) 15,6%-kal, az üzemanyagok 15,7%-kal voltak drágábbak, mint egy hónappal korábban. További ok, hogy a reálkeresetek 4%-kal estek vissza az első háromnegyed évben".
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kommentárja igen szűkszavú, a tárca közleménye jóformán a KSH közlemény másolata. A szaktárca kiemeli, hogy az internetes kereskedelem "szárnyal" (meglehet a teljes kiskereskedelmi forgalom csupán 1%-át adja ez az üzlettípus). Az NGM szerint nemzetközi összehasonlításban a magyar adat nem meglepetés (részleteket lásd lejjebb).
Nem sikerült "belülről" megpörgetni a fogyasztást
Pedig a kormány több intézkedése kapcsán is hangoztatta, hogy azok támogatni fogják a belső fogyasztás növekedését - a kiskereskedelmi forgalomból azonban az derül ki, nem így lett. Sem az egykulcsos adórendszer, sem pedig a végtörlesztés nem váltotta be azokat a reményeket, hogy a "háztartásoknál maradó pénzösszegek" majd fogyasztásra mennek el. Méghozzá azért nem, mert alapvetően mindkét intézkedés a vagyonosabb rétegeket támogatta, akik inkább megtakarításaikat gazdagították (vagy töltötték fel újra) az így nyert összegekkel - legalább is ez derül ki a bő egy hete hirtelen nyilvánosságra hozott kormányzati tanulmányból, melyet korábban titkosítottak.
Egyes élelmiszerek még drágábbak lesznek
A kereskedelmi szövetség szerint 2012-ben az év egészét tekintve 2% körüli visszaesés várható a fogyasztói piacon (korábban kisebb visszaeséssel lehetett számolni). Az élelmiszerpiacon előreláthatóan nem várható az inflációs nyomás mérséklődése, sőt, egyes területeken további áremelkedés várható - ami még jobban visszavetheti a fogyasztást.
Vízfejű az ország
Az országos kiskereskedelmi forgalomból továbbra is Közép-Magyarország képviselte a legnagyobb részt, aránya 2012. II. negyedévben 37,0% volt. A többi régió egyenként 8,5–12,2%-ban részesedett a kiskereskedelmi forgalomból. A II. negyedévben az összes régióban csökkent a forgalom volumene, legnagyobb mértékben Észak-Magyarországon (4,2%) és Dél-Dunántúlon (3,7%). A legkisebb mértékű csökkenés (1,2%) Dél-Alföldön volt.
Stagnált Németország is
Az Eurostat november 7-én megjelent sajtóközleménye szerint – a naptárhatástól megtisztított adatok alapján – a kiskereskedelmi eladások az Európai Unió 27 tagállamában 2012 szeptemberében 0,3%-kal nőttek, míg az eurózóna országaiban 0,8%-kal csökkentek az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Szeptemberben az országok nem teljes körére rendelkezésre álló adatok 13 tagállamban bővülést, egy tagállamban stagnálást, nyolcban csökkenést mutattak. Az unió – arányukat tekintve – jelentősebb országai közül az Egyesült Királyságban 4, Franciaországban 3%-kal nőtt, míg Németországban stagnált a kiskereskedelem volumene.
A kiskereskedelmi adathoz küldött kommentárjában a nemzetgazdasági tárca ugyanakkor azt írja: "az összességében kedvezőtlen adat nem magyar-specifikus jelenség, ez a tendencia Európa számos más országára és a régióra is jellemző".
A szaktárca kiemeli, a visegrádi országok tekintetében egyik állam sem tudott volumenbővülést produkálni (a cseh adat nem került publikálásra), Bulgária hazánkkal azonos ütemű mérséklődést mutatott, míg Szlovénia 4,5%-os visszaesést szenvedett el. Viszonylag jó teljesítményt a balti államok és Luxemburg produkált.
Így alakult a helyzet a kieséses meccsek előtt. 
