Az OECD államainak átlagos szélessávú mobilinternet penetrációja egy év alatt 3 százalékkal 72,4 százalékra nőtt.
Míg hét tagországban minden lakosra több mint egy mobilinternet-előfizetés jut (Finnország, Ausztrália, Japán, Svédország, Dánia, Dél-Korea, USA), addig Magyarországon átlagosan csupán minden negyedik lakos rendelkezik mobilinternet-előfizetéssel, amellyel az európai tagországok rangsorában az utolsó helyen vagyunk. Ugyanakkor a kelet-közép-európai OECD-tagországok, például Csehország vagy Lengyelország ennél több mint kétszeres arányt tudhatnak magukénak - írja az Internetet.hu ár-összehasonlító portál.
Mobilinternet-penetráció az OECD egyes országaiban. Forrás: OECD |
Az alacsony hazai penetrációért elsősorban a szolgáltatások viszonylagos magas díjai okolhatók. A mobilinternet-csomagok díjai ugyanis a bruttó átlagkereset 6,8 százalékát teszik ki.
„Megfigyelhető, hogy azokban az országokban, ahol az átlagkeresethez viszonyítva alacsonyabb arányt érnek el a szolgáltatások díjai, a penetráció jelentősebb magasabb. Szlovákiában például a fizetésekhez képest feleannyit kell áldozni mobilinternetre, így nem meglepő, hogy kétszer akkora a penetráció. Itthon a sokkal megfizethetőbb kábeles internet, illetve a DSL-kapcsolat elterjedt. Amint az emberek megengedhetik maguknak a mobilinternetet, várhatóan többen is fogják használni” – magyarázza Solt Ádám, az Internetet.hu távközlési szakértője.
Igény volna rá, de…
Bár a mobilinternet-szolgáltatások bővülése a hazai piacban rejlő potenciál miatt természetes folyamat, a nagyobb arányú növekedésnek azonban megvannak a gátjai.
Mobilinternet-árak a bruttó átlagkeresethez viszonyítva az OECD egyes országaiban. Forrás: OECD |
„A hazai mobilinternet áraiban jelentős arányt képviselnek a telekommunikációs szektort terhelő, kirívóan magas adók is, amelyek mindent beleértve a szolgáltatások díjának közel 60 százalékát teszik ki. Így a szolgáltatók az árak egészének kevesebb, mint felére vannak hatással, és kisebb intervallumban tudnak rajtuk változtatni. Az alacsony ügyfélszám miatt pedig a rendszerfenntartási költségeket is kevesebb felhasználóra tudják áthárítani. Mivel a hazai előfizetőkre nem jellemző a szolgáltatók közötti váltás, azok mesterségesen magasan tarthatják az árakat” – magyarázza Solt Ádám.