Óriási viták mellett ellenőrzés alá vontuk a teljes dohányipart – mondta Orbán Viktor az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Regionális Bizottságának budapesti ülésén hétfőn, pontosan öt évvel az után, hogy az Országgyűlés elfogadta a dohányáruk kiskereskedelmét felforgató jogszabályt. A miniszterelnök gyakorlatilag a trafiktörvénynek tulajdonította, hogy csökkent a rendszeresen dohányzók száma.
A hvg.hu jobban is leellenőrizte a miniszterelnök állításait, és a kép messze nem olyan fényes, mint ahogy Orbán szeretné. A lap újságírói megkeresték az Orbán által hivatkozott kérdéses adatsort, ez a WHO esettanulmánya Magyarországról, amit a NEFI honlapjáról itt lehet elérni. >>>
Létező számok, más szövegkörnyezet
A WHO 2013-ban egyébként személyesen Orbán Viktort tüntette ki „a nemdohányzók védelme érdekében végzett munkájáért”, vagyis a miniszterelnök igen barátságos környezetben beszélt a témáról. A számok, amelyeket említett, léteznek, csak az nem mindegy, hogy milyen környezetben reálisak. A tanulmány szerzői ugyanis a 28-ról 19 százalékra csökkenés értékeléséhez a következő mondatokat is hozzáfűzték:
2012 és 2013 között a cigarettafogyasztás 12,3 milliárd szálról 8,3 milliárd szálra, a napi rendszeres dohányzók aránya pedig 28 százalékról 19-re csökkent. Ezek a változások – bár bíztatóak – minden valószínűség szerint a különböző dohányipari ellenőrzési intézkedések együttes, egyidejű hatásának tulajdoníthatóak.
A nagy visszaesést tehát már a tanulmány 2014-es készítésekor is kissé gyanúsnak tartották a szakértő szerzők. A felmérés nem tér ki arra, hogy az eladott cigarettamennyiség csökkenésében mekkora szerepet játszhatott a feketepiac növekedése, vagy az, hogy a dohányosok jelentős része a cigarettáról a vágott dohányra térhetett át, ezért a szálmennyiség megzuhant.
Tovább haladva a WHO 2014-ben készült, Orbán által citált, 2013-as adatokra épülő esettanulmányában, azzal is találkozhatunk, hogy a 13-15 éves korosztályban a dohányzást kipróbáló fiatalok aránya 57 százalékról 46 százalékra esett vissza. Ami szép eredmény, de az már kevésbé, hogy a 10 év alattiak körében 10-ről 22 százalékra nőtt a dohányzást kipróbálók aránya.
Egy átmeneti megtorpanástól nem kéne elájulni
Ha pedig 2017-ben nem ragadunk le egy 2013-as adatsoron, akkor azt is láthatjuk, hogy a trafiktörvény utáni „sokk”, mármint az, hogy hirtelen már nem lehetett csak úgy dohányt venni minden sarkon, részben átmenetinek bizonyult.
A NEFI 2016-os tanulmánya ugyanis az Eurobarometer 2014-es adataira hivatkozva 30 százalékos dohányzási arányról ír, ami 2 százalékponttal kevesebb a 2012-es (ezek szerint ott 32 százalékos) adatnál. A WHO Health For All adatbázisa szintén 30 százalék felett maradó adatokat tartalmaz a naponta dohányzók arányára.
A rendszeres dohányzók nem lettek kevesebben
Egy másik felmérés szerint 2009 és 2014 között csak az alkalmi dohányosok aránya esett vissza, a rendszeresen dohányzóké viszont nem (ez 26,2 százalékról mindössze 25,8-ra csökkent). Vagyis ezek alapján inkább az látszik valószínűnek, hogy a trafiktörvény után valóban nehezebb lett a dohányhoz való hozzáférés, a rendszeres dohányzók arányát azonban ez hosszabb távon nem tudta érdemben megváltoztatni.
Lehet, hogy a hivatalos csatornák, azaz trafikok értékesítése kezdetben visszaesett, ám ez inkább átmeneti jelenség lehetett, amikor a feketepiacról „pótolta” a lakosság a statisztikából kieső mennyiséget. Hosszabb távú adatsorokon azonban gyakorlatilag nem látszik a csökkenés.
Többen tekernek cigit
A hvg megszerezte az ND Zrt.-től a legfrissebb rendelkezésre álló piaci forgalmi adatokat, és azok növekedést mutatnak. Alapvetően nyilván azért, mert a cigaretta ára annak növekvő adótartalma miatt folyamatosan emelkedett, de az is biztos, hogy ha drasztikusan visszaesett volna a rendszeresen dohányzók aránya, akkor nem ilyen számokat kaptunk volna.
Míg 2014-ben a piac összesített bevétele 535 milliárd forint volt, 2015-ben 561 milliárd, 2016-ban pedig 588 milliárd. Az idei első fél évben 294 milliárdnál járunk, tehát az sem lenne meglepetés, ha év végére átlépnénk a 600 milliárd forintot. És nem csak a bevétel, hanem bizonyos termékek eladott mennyisége is emelkedik, hiába szorul vissza a cigaretta, a cigarettadohány és a hozzá kapcsolódó kiegészítők értékesítése szépen nő – erre szoknak át az emberek.
Például a velünk szomszédos Szlovákiában és Szlovéniában – derül ki a legfrissebb Mfor Üzemanyagár-figyelőből. 
