Nem ugyanazt kapjuk, mint a külföldiek: újabb különbségeket találtak

A mintegy két hónapig tartó vizsgálat során a nyárhoz köthető termékeket ellenőrizték a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) szakemberei. Vizsgálták például a grillezéshez kapcsolódó csomagolt élelmiszereket, az alkoholos és alkoholmentes italokat, valamint a zöldségeket, gyümölcsöket.

Hogyan vizsgáltak?

A vizsgálat szempontjai, annak menete (beleértve a mintavételt, valamint a laboratóriumi vizsgálatokat) azonos volt a tavaszi felmérésével. Ezúttal is sor került a kétszintű érzékszervi vizsgálatokra, valamint a csomagoláson feltüntetett összetevők és egyéb jelölési elemek elemzésére. Az összehasonlító felmérés kiegészült a friss, import zöldségek, gyümölcsök vizsgálatával is. Egyes esetekben analitikai, illetve a gyümölcsöknél növényvédőszer-maradék vizsgálatokat is végeztek a szakemberek.

Az eredmények

Összesen 39 termékpár vizsgálatára került sor, melyekből 23 csomagolt élelmiszer, 8 alkoholos ital (koktél alap) és 8 zöldség, illetve gyümölcs volt. A szakemberek a termékek mintegy harmadánál tapasztaltak valamilyen eltérést. Ezekről sokszor nehéz eldönteni, hogy "jobb" vagy "rosszabb" lesz-e tőle valamelyik termék - mi van, ha más a jégkrém színe? A több fokhagyma vagy a több zöldfűszer a jobb?

Azonos összetétel, érzékszervi különbségek

5 csomagolt élelmiszer esetében az összetétel azonos volt, de érzékszervi szempontból különbség mutatkozott a termékek között:

Knorr Fokhagymakrémleves zsemlekockával: a külföldi termék több zöldfűszert tartalmaz és intenzívebb illatú, mint a magyar termék. A magyar termék sűrűbb állagú a külföldi termékhez képest.

Le Rustique de Printemps Camembert Rustique: A magyar termék illata intenzívebb és az íze aromásabb, mint a külföldi terméké. A Nébih is felhívja a figyelmet, hogy az érleltség a tárolási körülmények függvénye.

Magnum pálcás jégkrém: a magyar termék sárgásabb árnyalatú, az eltérés az élvezeti értéket nem befolyásolja.

Carloni Mozzarella Pizzafeltét: a magyar terméknek lágyabb az állománya, mint a külföldi terméké.
Petida sólében érlelt, zsíros lágy sajt: a külföldi termék sósabb, mint a magyar termék. Az eltérés csupán 0,2%, ami a sajtkészítés során előfordulhat.

Eltérő összetétel

4 csomagolt terméknél, valamint 2 alkoholos italnál – noha a márkanév azonos volt – az összetétel tért el. A kettős minőség utóbbiaknál érhető leginkább tetten, ami a legtöbb esetben érzékszervi különbözőséget is okozott. E termékeknél fordult elő az olcsóbb alapanyagok használata is - írja a Nébih.

Kuchenmeister Obstboden Piskóta tortalap: a külföldi termék további összetevőket (édes savóport, keményítőt) tartalmaz a magyar termékhez képest. A kisebb tömegű magyar termék lazább szerkezetű, vélhetően több térfogatnövelő adalékot tartalmaz.

Knorr Kerti zöldfűszeres salátaöntet por: a külföldi termék fokhagymát és élesztőkivonatot is tartalmaz a magyar termékhez képest. A magyar termék több zöldfűszert tartalmaz, a petrezselyem és a metélőhagyma mellett turbolyát, kaprot és lestyánt is tartalmaz, valamint aromákat is a külföldi termékhez képest. A külföldi termék jódozott sót, a magyar termék pedig jódozatlan sót tartalmaz.

Cornetto Classico Vanilla Vanília jégkrém: A termékek a kókuszzsír mellett különböző zsiradékot tartalmaznak, a külföldi termék napraforgóolajat, a magyar termék pedig pálmaolajat.

Gösser citromos sörital: az összetevőknél jelentős különbség mutatkozik alapanyagok tekintetében. A magyar termék gumiarábikumot, glicerinésztert gyantából, antioxidánst is tartalmaz, nem tartalmaz viszont almalékoncentrátumot.  A pontozásos bírálatnál a bírálók  egyértelműen azonosították a két termék közötti különbséget, de nem egyértelműen minősítették jobbnak az egyik terméket a másiknál.

Zipfer Limetten Radler lime-os világos sör: az összetevőknél jelentős különbség mutatkozik alapanyagok tekintetében. A magyar termék összetétele nem egyértelműen feleltethető meg az osztrák terméknek. A magyar nyelvű címkén a megnevezés hibás: nem sör, hanem esetleg sörital vagy sörkeverék.

Pepsi kóla: a külföldi termék cukrot, a magyar termék fruktóz-glükóz szörpöt tartalmaz.

Zöldségek és gyümölcsök

A Nébih a zöldségeket és gyümölcsöket is megvizsgálta - 8 import termékpárt hasonlítottak össze a szakemberek. Ennek igazából nem tudjuk, van-e értelme, a dinnye vagy épp a málna tapasztalataink szerint nem csak két szomszédos zöldségesnél lehet eltérő ízű, hanem egyazon zöldségesnél sem egyforma mondjuk két dinnye. Az eredményeknél gyakorlatilag felváltva "nyertek" a magyar és a külföldi termékek.

Magszegény görögdinnye: a külföldi gyümölcs kevésbé érett, gyengébb ízű.

Sárgadinnye: a külföldi gyümölcs édesebb, lédúsabb, jobb ízű.

Őszibarack: a külföldi gyümölcs érettebb, jobb ízű, de kemény, gumiszerű

Nektarin: a külföldi gyümölcs keményebb, ízetlen.

Kajszi: a külföldi gyümölcs érettebb, de nincs leve.

Csiperkegomba: a külföldi terméknek rövidebb a tönkje, csak zárt vagy hártyás fej, egyöntetűbb, igényesebb, jobb megjelenésű áru.

Málna: a külföldi gyümölcs világosabb piros, nagyobb szemű, de kevésbé jóízű, kissé éretlen.

Magnélküli csemegeszőlő: a két termék azonos volt.

A részletes eredmények itt >>

Ősszel lehet új módszertan - súlyos következményekkel járhat a hisztériakeltés

Az eredmények közlésekor az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége is kiadott egy állásfoglalást. Azt írják:  néhány termék összetételében feltárt eltérés nem jelent automatikusan minőségbeli különbséget és a fogyasztók kelet-nyugati alapú megkülönböztetését. "Meggyőződésünk, hogy az ÉFOSZ által képviselt, felelősen működő gyártók által jelenleg alkalmazott termékstratégiák megfelelnek a jogszabályoknak, az etikai normáknak és a piaci működés törvényszerűségeinek."

Azt az ÉFOSZ is elismeri, hogy vannak különbségek - szerintük ezeknek az okát meg kell találni. Az ügy elfogulatlan vizsgálatához harmonizált uniós vizsgálati módszer megalkotására van szükség. Ezt a protokollt az EU illetékes szervei - az összes érintett, így a gyártók képviselőinek részvételével - az ősz folyamán kidolgozzák - írja az ÉFOSZ. Ennek során ki kell térni a minőség fogalmának meghatározására, a tagállami jogszabályok, a kulturális és ízlésbeli különbségek és az eltérő jogalkalmazás hatásának elemzésére. Figyelemmel kell lenni a vásárlóerő választékra gyakorolt befolyására és a marketing módszerek alkalmazásának jogi és etikai korlátaira.

Az esetek jelentős részében egyértelműen megalapozatlan, hitelrontó kommunikáció súlyos gazdasági következményekkel járhat a Magyarországon, magyar alapanyagot feldolgozó és több-tízezer magyar munkavállalót foglalkoztató vállalkozások számára is - figyelmeztet a szövetség.