Az első és legfontosabb kérdés, amin el kell gondolkodnunk, hogy pontosan milyen klímát szeretnénk, ezek ugyanis elhelyezésüktől és energiafelhasználásukban különböznek. Két nagy típust különböztethetünk meg: az úgynevezett split klímát és a mobil klímát, mindkettőnek megvan a maga előnye és hátránya, ezt közölte Nagy Sándor József a Privátbankár.hu-val.
A split berendezéseket minden esetben szakember szereli fel a kiválasztott lakrészbe, így annak a helye fix, és később nem lehet cserélni – maximum akkor, ha leszereljük. Cserébe ugyanakkor kevesebb energiát fogyaszt és csendesebb is, így például hálószobába is ideális. Ezzel szemben a mobil gyakran kétszer-háromszor zajosabb, mivel a zajért felelős kompresszor is egy légtérben lakik velünk, ráadásul másfélszer annyi áramot fogyaszt, mint egy split. Ráadásul ha mobil klímát szeretnénk, barátkozzunk meg a gondolattal, hogy egy 15 centis lyuk tátong majd az ablakon, ajtón vagy falon, a hőkivezető csövet ugyanis azon át kell kivezetni.
Ha már itt tartunk: mennyibe kerül?
Klímánál gyakorlatilag a no-name márkáktól a luxusig minden van, így az árak a csillagos égig érhetnek. Általános szabály, hogy 100 Watt/négyzetméter hűtőteljesítményű klímával kalkuláljunk, A+ energiahatékonysági kategória alatt pedig csak ráfizetünk a berendezésre a rezsivel, így ebben az esetben érdemes inkább egyszer mélyen a zsebünkbe nyúlni. A belépő modellek ebben a kategóriában 170-180 ezer forintnál kezdődnek. A középkategória 210 ezer forintnál indul, ezeknek a szűrőrendszere is jobb és sokkal jobb energiahatékonysággal dolgoznak.
A prémium modellek több irányú légterelésre képesek, távolról szabályozhatók, és nem utolsó sorban beleilleszthetők az otthon berendezésébe, cserébe jóval drágábbak, mint a bumfordi, de épp olyan jól működő középkategóriás társaik. A szakember ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy ne vegyük egy kalap alá a „no-name” márkákat az épp akciós, olcsó klímákkal. Az előbbieknél ugyanis zsákbamacskát veszünk, hiszen bár olcsón megússzuk, lehet, hogy egy áramzabáló zajládával kell együtt élnünk. Egy-egy épp leakcióztott, de márkás klíma ebben az esetben mindig biztosabb választás.
Ne vágjunk bele ész nélkül!
A meleg szörnyen idegesítő tud lenni, ennek ellenére ne vágjunk bele a klímavásárlásba anélkül, hogy beszéltünk volna a beszerelést végző szakemberrel. Ő ugyanis tud segíteni abban is, hogy hová szereljük fel a klímát. Általában minden helyiséget külön kell hűteni, ha azonban a lakás kialakítása szerencsés, úgy egy klíma akár két szobát is át tud hűteni, ha azok egy légterűek (például szoba-nappalit), viszont a klíma környékén mindig hidegebb lesz. Új lakás esetén gépésztervezővel érdemes konzultálni, ő ugyanis ismeri a lakás pontos szigetelési tervét.
Üdv itthon – hogyan tartsuk életben?
Ha már megvan a kiválasztott modell, felszereltük és épp egy jeges teával élvezzük, hogy nem főlünk kásává, akkor sem ért véget a történet. A klímát ugyanis használni is tudni kell, hogy néhány ritka, de annál súlyosabb problémát elkerüljünk. Ezek közül a legfontosabb a szűrők rendszeres cseréje, ez gondoskodik ugyanis arról, hogy az otthonunk levegője egészséges maradjon. Ezek a szűrők az allergén anyagokat és a port is kiszűrik a kórokozók mellett, viszont, akárcsak egy használt zsebkendőt használva, vissza is keverik azokat, ha túl sokat használjuk.
Fontos, hogy sose hűtsük túl a helyiséget. Akármilyen csábító is hűtőházat csinálni a házból, a külső hőmérséklettől maximum 8 fokkal térjen el az otthon hőmérséklete, különben kilépve könnyen hőgutát kapunk – ennél nagyobb különbséget ugyanis nem bír el az emberi szervezet. Kerüljük a direkt légáramlatban ülést vagy alvást, ez ugyanis amellett, hogy megfázást okozhat, könnyen gyulladások okozója is lehet (arcüreg, hát, ínhüvely, stb.). Végezetül pedig, ha már biztonságosan tudjuk kezelni, ne felejtsük el, hogy klímával nem csak hűteni, de fűteni is lehet – igaz, főleg az átmeneti időszakokban érdemes erre használni.
Nemrég jelent meg a társaság legfrissebb riportja. 
