2012 utolsó negyedévében minimális mértékben, de emelkedett a GfK Hungária Komplex Fogyasztói Bizalom Indexének, s vele együtt a Vásárlási Hajlandóság Index értéke is, míg a Fogyasztói Várakozások Indexének értéke stagnált. Némi pozitív elmozdulás a fogyasztói várakozások terén volt észlelhető, aminek hátterében az áll, hogy a háztartások enyhén bizakodóbbak saját anyagi és az ország gazdasági esélyeit illetően.
A GfK Hungária Komplex Fogyasztói Bizalom Index mutatója – az előző évek azonos időszakától eltérően – enyhén, mindössze 1 pontnyit emelkedett a harmadik negyedévhez képest és 2012 decemberében 127,8 ponton áll. Mindezekről Kozák Ákos a Gfk Hungária igazgatója azt mondja, hogy nem trendfordulóról van szó, hanem azt tükrözi, hogy az emberek idén sem számítanak helyzetük javulására. Gyakorlatilag beletörődtek a nehézségekbe, berendezkedtek egy az adott körülmények között megvalósítható életformára és már bármilyen további megszorítás elmaradását is pozitívumként élik meg.
A Fogyasztói Várakozások Index értékében némi pozitív elmozdulás látható: az index értéke a harmadik negyedévhez képest mintegy 2 pontnyit emelkedett és 2012 decemberében 143,8 pontot ért el. Ezen enyhe növekedés hátterében az áll, hogy a háztartások picit bizakodóbbak mind saját várható pénzügyi helyzetük, mind pedig az ország gazdasági helyzetét illetően. Az utóbbi esetben kifejezetten a rövid távú, vagyis az elkövetkező 12 hónapra vonatkozó várakozások javultak: az ország gazdasági helyzetét rövid távon optimistán megítélők aránya némiképp emelkedett, az előző negyedévben mért 13 százalék után decemberben 17 százalék. Tény, hogy a tavalyi év azonos időszakához képest (59 százalék) kevesebben, a lakosság fele számít az ország gazdasági helyzetének romlására.
Tendenciák az ország gazdasági helyzetének megítélésében, 2010. december – 2012. december (az adatok a válaszadók százalékában kifejezve)
Forrás: Gfk Hungária
A munkanélküliség alakulásával kapcsolatos vélekedések 2012 decemberében némiképp romlottak az előző negyedévhez képest: a megkérdezettek 53 százaléka számít a munkanélküliség növekedésére szemben a 2012 szeptemberében mért 49 százalékkal.
Az árváltozásokkal kapcsolatos, inflációs várakozások az előző időszakhoz képest némileg kedvezőbb képet mutatnak, bár továbbra is tízből mintegy kilencen (87 százalék) számítanak az árak további, átlagosan 9 százalékos emelkedésére a következő 12 hónapban.
A család reáljövedelmére vonatkozó várakozások továbbra is kedvezőtlenek: háromból két megkérdezett (65 százalék) az inflációnál kisebb mértékű növekedésre számít, azaz családjának reáljövedelme csökkenését prognosztizálja.
A hitelfelvételi kedv sem nőtt: szemben a szeptemberi 27 százalékkal tavaly decemberben a lakosság 32 százaléka vélte úgy, hogy most nem alkalmas az idő kölcsön felvételére. A válaszadók 63 százaléka úgy nyilatkozott, hogy soha nem venne fel hitelt. Az alacsony hitelfelvételi kedv háttérében az áll, hogy tíz lakosból négyen (40 százalék) a hitelkamatok növekedésére, míg további 30 százalék azok változatlanságára számít a következő 12 hónapban.
A megtakarításokkal kapcsolatban a válaszadók 41 százaléka bizonytalan ama kérdés eldöntésében, hogy felhasználja-e a megtakarításait egy korábban tervezett vásárlásra, míg 19 százalék szerint most egyáltalán nem érdemes nagyobb háztartási eszközt vásárolni.
Tovább csökkent azok aránya, akik egy lakásvásárláshoz megfelelőnek ítélik a körülményeket: a megkérdezettek 51 százaléka venne mostanában lakást főként a kedvezőtlen hitelfelvételi lehetőségek miatt. A lakosságnak mindössze 39 százaléka tartja jó befektetésnek a lakásvásárlást. A lakása eladására viszont mindössze 7 százalék tartja alkalmasnak a jelenlegi időpontot.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
