A D-vitamin egy rendkívül fontos építőköve a szervezetünknek, mivel elsősorban az immunrendszer, a cukorháztartás és az idegrendszer működésének és fejlődésének egyik alapvető anyaga, de segíti a kalcium beépülését is a csontokba. Hiánya számtalan betegséggel áll összefüggésben, a legismertebb „angolkór” néven ismert betegség következtében a csontok porózussá és hajlékonnyá válnak, amely miatt meggörbülnek, de a pajzsmirigy betegeket és a cukorbetegeket is sűrűn ítélik D-vitamin kúrára.
Magyarországon azonban riasztó a statisztika: a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közleménye szerint a lakosság körében széleskörűen alacsony D-vitamin szinteket mértek. Ezáltal a gyermekek 30 százalékának, a felnőttek hozzávetőlegesen 60-80 százalékának alacsony, illetve 20-30 százalékának kritikusan alacsony a D-vitamin szintje, tudta meg a Privátbankár.hu.
Törékeny nemzetre van orvosság
|
Miért együnk gombát? A gomba se nem növény, se nem állat, így számos étrendbe beilleszthető, változatosan elkészíthető élelmiszer. A magas ásványianyag- és vitamintartalma mellett értékes fehérjéket és zsírsavakat tartalmaz, amely hozzájárul a szervezet kiegyensúlyozott működéséhez. Hátránya ugyanakkor, hogy a textúráját sokan nem szeretik, és nagyon könnyen romlik: a leszedett gombát vagy azonnal fagyasztani kell, vagy még lehetőleg aznap el kell fogyasztani. |
A dolog szépséghibája, hogy a D-vitamin csak nagyon kevés élelmiszerben lelhető fel, ezáltal a pótlása kizárólag mesterségesen történhet. Ugyanakkor örömhír, hogy a szervezet a napsugárzásból származó UV sugárzás elleni védekezés következtében magától is előállítja a hormont, így márciustól-szeptemberig napi 15-30 perc napozás elegendő a vitamin pótlásához (természetesen körültekintő napozással). Ugyanakkor az irodai munkák és a téli hónapok miatti bezártság miatt a D-vitamin szint magától is lecsökken ezekben az időszakokban.
A NAK közleménye szerint szerencsére a gombában rengeteg D-vitamin van, ebből azonban alig esznek a magyarok: Magyarországon az egy főre eső gombafogyasztás mindössze 1-1,5 kilogramm évente, míg Nyugat-Európában ennek a duplája. Pedig bőségesen lenne miből válogatnunk, kisebb gombanagyhatalom vagyunk csiperkéből és laskagombából, de a hazai erdők rogyásig vannak ízletes, izgalmas gombákkal – már ha tudjuk, hogyan találjuk meg őket. A NAK adatai szerint ma 30 ezer tonna gomba terem Magyarországon, amelyből 15-20 milliárd forint éves bevétele keletkezik az országnak. A megtermő gomba 60 százalékát exportra szállítjuk.
Óvatosan szedjük!
A gomba meglehetősen hamar felüti a fejét, az allergiások számára már meg is kezdődött a szörnyű szezon, mivel a meleg tavaszi időben egy-egy esőzést követően néhány napon belül kinőnek az avarból az ún. termőtestek. Áprilisban például az ehető fajok közül a kucsmagombák, a pereszkefélék és egyes csiperkék is szedhetővé válnak, de találkozhatunk a feltűnő narancssárga színe miatt főleg fotótémának alkalmas osztrák csészegombával is, ahogy arról már korábban is írtunk.
Ugyanakkor alapszabály, hogy csak olyan gombát szedjük le, amit ismerünk. A legfontosabb, hogy felismerjük a gyilkos galócát, ami hazánkban a legtöbb halálos mérgezésért felel. A többnyire olívzöld kalapú, puha húsú, fehér színű lemezekkel, gallérral és bocskorral rendelkező faj elsősorban tölgyerdőkben a leggyakoribb, de másutt is előfordulhat. Ha csak kicsit is bizonytalanok vagyunk egy gombával kapcsolatban, hagyjuk ott, ahol találtuk. Ha különböző gombákat szedünk, azokat szedjük külön zacskókba, kosarakba, hogy egymással ne érintkezzenek. Azt se vegyük készpénznek, amit leszedtünk, mutassuk be mindenképp egy szakértőnek.
Leépít az osztrákoknál a Ryanair. 
