Az Európai Unió átlagánál jobban tudott növekedni az internetsebesség hazánkban. Míg az EU-ban közel 5 Mbps-mal nőtt az átlagos letöltési sebesség, addig hazánkban csaknem 10 Mbps-mal – írja az Internetet.hu távközlési ár-összehasonlító portál az Ookla és a Netindex adataira hivatkozva.
|
| A tíz legnagyobb letöltési sebességgel rendelkező ország. Forrás és a teljes lista itt található. |
Nyáron senki se dolgozik
„A legnagyobb növekedést hazánkban júliusban és augusztusban mérték, ami annak is köszönhető, hogy ebben az időszakban többen mennek el hazulról szabadságra, és így a kínált internetsebesség kevesebb ember között oszlik meg. Azonban a sebesség szeptember első felében is növekedni tudott, ami leginkább a szolgáltatók infrastrukturális fejlesztéseinek, az egyre inkább elterjedő optikai kábeleknek és a gyorsabb csomagoknak köszönhető” – magyarázza Solt Ádám, az Internetet.hu távközlési szakértője.
Nagytarcsán csak úgy hasít
A magyar városokat tekintve még nagyobb növekedést lehet tapasztalni. Míg februárban a legnagyobb letöltési sebességgel rendelkező Farmos településen 50,2 Mbps-ot mértek, addig a szeptemberi adatok szerint a leggyorsabb internettel, 109,4 Mbps-mal a Pest megyei, csaknem 4000 lakosú Nagytarcsa végzett az élen.
A növekedést jól mutatja, hogy mára már több mint húsz településen – jellemzően leginkább Pest, Veszprém és Fejér megyékben – mértek 50,2 Mbps-nál magasabb értéket.
|
|
A tíz legnagyobb letöltési sebességgel rendelkező település Magyarországon. Forrás és további települések listája itt található. |
És hol van a főváros?
Ezen a listán bár Budapest (40,9 Mbps) a februári 38. helyről a 42. helyre esett vissza, a letöltési sebessége így is több mint tíz Mbps-mal tudott növekedni.
A megyeszékhelyek közül Veszprémben (71,2 Mbps), Salgótarjában (56,1 Mbps) és Székesfehérváron (46,5 Mbps) lehet a leggyorsabban internetezni.
„A nagyvárosok és a kisebb települések közötti különbség azzal az egyszerű indokkal magyarázható, hogy a sűrűbben lakott területeken jóval több internetező osztozik az infrastruktúrán. Bár a vidéki, nagyvárosoktól távol eső területeken rendszerint rendkívül gyenge a lefedettség, amennyiben mégis rendelkezésre áll a megfelelő infrastruktúra – például optikai kábel –, úgy a kevesebb felhasználó mindegyikére jóval nagyobb szelet jut a rendelkezésre álló sávszélességből” – magyarázza Solt Ádám.
A forint tartja magát. 
