Az Európai Unió átlagánál jobban tudott növekedni az internetsebesség hazánkban. Míg az EU-ban közel 5 Mbps-mal nőtt az átlagos letöltési sebesség, addig hazánkban csaknem 10 Mbps-mal – írja az Internetet.hu távközlési ár-összehasonlító portál az Ookla és a Netindex adataira hivatkozva.

A tíz legnagyobb letöltési sebességgel rendelkező ország. Forrás és a teljes lista itt található.

Nyáron senki se dolgozik

„A legnagyobb növekedést hazánkban júliusban és augusztusban mérték, ami annak is köszönhető, hogy ebben az időszakban többen mennek el hazulról szabadságra, és így a kínált internetsebesség kevesebb ember között oszlik meg. Azonban a sebesség szeptember első felében is növekedni tudott, ami leginkább a szolgáltatók infrastrukturális fejlesztéseinek, az egyre inkább elterjedő optikai kábeleknek és a gyorsabb csomagoknak köszönhető” – magyarázza Solt Ádám, az Internetet.hu távközlési szakértője.

Nagytarcsán csak úgy hasít

A magyar városokat tekintve még nagyobb növekedést lehet tapasztalni. Míg februárban a legnagyobb letöltési sebességgel rendelkező Farmos településen 50,2 Mbps-ot mértek, addig a szeptemberi adatok szerint a leggyorsabb internettel, 109,4 Mbps-mal a Pest megyei, csaknem 4000 lakosú Nagytarcsa végzett az élen.

A növekedést jól mutatja, hogy mára már több mint húsz településen – jellemzően leginkább Pest, Veszprém és Fejér megyékben – mértek 50,2 Mbps-nál magasabb értéket.

A tíz legnagyobb letöltési sebességgel rendelkező település Magyarországon. Forrás és további települések listája itt található.

És hol van a főváros?

Ezen a listán bár Budapest (40,9 Mbps) a februári 38. helyről a 42. helyre esett vissza, a letöltési sebessége így is több mint tíz Mbps-mal tudott növekedni.

A megyeszékhelyek közül Veszprémben (71,2 Mbps), Salgótarjában (56,1 Mbps) és Székesfehérváron (46,5 Mbps) lehet a leggyorsabban internetezni.

„A nagyvárosok és a kisebb települések közötti különbség azzal az egyszerű indokkal magyarázható, hogy a sűrűbben lakott területeken jóval több internetező osztozik az infrastruktúrán. Bár a vidéki, nagyvárosoktól távol eső területeken rendszerint rendkívül gyenge a lefedettség, amennyiben mégis rendelkezésre áll a megfelelő infrastruktúra – például optikai kábel –, úgy a kevesebb felhasználó mindegyikére jóval nagyobb szelet jut a rendelkezésre álló sávszélességből” – magyarázza Solt Ádám.