A Szerbiában lévő Nagybecskerek környékén található Csenta faluban felütötte fejét az afrikai sertéspestis, emiatt a térséget fertőzött területté nyilvánították – vette át belgrádi Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízgazdálkodási Minisztérium Állategészségügyi Igazgatóságának közleményét a vajdasági Szabad Magyar Szó.
Akárcsak 2023-ban, ismét házi sertéseknél regisztrálták a betegséget. Az afrikai sertéspestis, amely egyébként veszélyes fertőző betegség, az elmúlt évben is először Csentán jelent meg, méghozzá július közepén, és október közepén regisztrálták az utolsó fertőzött sertést a környéken, Rezsőházán. Nagybecskerek községében összesen 1826 fertőzött sertést irtottak ki 154 gazdaságban. Idén nyáron a nagybecskereki polgármesteri hivatalban bemutatták a tavalyi jelentést az afrikai sertéspestis jelenlétéről. A találkozó résztvevői egyetértettek abban, hogy az afrikai sertéspestis tavalyi járványát hatékonyan és sikeresen felszámolták.
Fotó: Depositphotos
Minden illetékes szolgálat hozzájárult ahhoz, hogy a fertőzött állatok regisztrációja és eltávolítása minden szabálynak megfelelően történt. A találkozón felhívást intéztek a sertéstenyésztőkhöz, hogy tartsák be az előírt intézkedéseket, és minden betegségre utaló gyanút jelentsenek az állatorvosnak vagy az állat-egészségügyi ellenőrzésnek. Arra is figyelmeztették őket, hogy ne szállítsák az állatokat más helyszínekre, ne értékesítsék a sertéseket illegális piacon, korlátozzák a gazdaságukba és farmjaikra belépők mozgását, tartsák be a biobiztonsági intézkedéseket, és cseréljenek lábbelit és ruházatot a farm elhagyása után.
„Minden sertéstulajdonos köteles megjelölni az állatait a gazdaságában, az afrikai sertéspestis megjelenésének veszélye miatt. Kérdéses, hogy kártérítést kapnak-e azok a tulajdonosok, akik nem jelölték meg a sertéseiket” – mondta Darko Bošnjak, állatorvos. A világon még mindig nem létezik vakcina erre a betegségre, ezért meg kell tanulni együtt élni ezzel a vírussal a következő időszakban.
Laptársunk, a Klasszis Médiához tartozó Mfor vasárnap pedig arról írt, hogy korán jött, és a szokásosnál is agresszívebb volt az őszi madárinfluenza-járvány, ami az ünnep előtti baromfikínálatot is megtizedelte. Emiatt hiány alakult ki egyebek mellett a kacsa- és libahúsból, ahol pedig elérhető, ott nagyon drága.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
