Az új Munka Törvénykönyve (Mt.) július 1-étől lép hatályba, de a kormány előtt van már az átmenetet biztosító törvényjavaslat, a kabinet elé került szakértői anyag szerint a szabadságkiadással és a betegszabadsággal valamint az átlagkeresetet váltó ún. távolléti díj kiszámításának szabályai csak jövőre lépnek életbe. Ezek alkalmazása év közben ugyanis túl problémás lenne, az átmeneti szabályozás így is igen terjedelmes lesz, ráadásul egy sor jogszabályt kell majd az új Mt. miatt megváltoztatni (azokat, melyek hivatkoznak a jogszabályra). A törvényjavaslat még nincs a T. Ház előtt, és ahhoz még módosítók is érkezhetnek mielőtt végleg elfogadják.
|
Szűkebb védelem a munkavállalóknak
Ami a bérezést, a kártérítést és a felmondást illeti, az új szabályok már nyártól életbe lépnek. Ezek közül a legnagyobb vitát a felmondási tilalmak szűkítése váltotta ki. Ennek értelmében a munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt várandósság, szülési szabadság, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés, valamint ha a női munkavállaló az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésben vesz részt (de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap tartama alatt). A munkáltató ezen esetekben ugyan nem léphet, de a munkavállaló - bizonyos esetekben - közölheti felmondását ilyenkor is.
A munkaviszony megszüntetésének továbbra is 3 módja lesz, de a rendkívüli felmondást a törvény ezentúl azonnali hatályú felmondásként ismeri - ez tulajdonképpen lényegi változást nem jelent a korábbi szabályozáshoz képest. E mellett továbbra is él a rendes felmondás és a munkavégzés közös megegyezéssel való megszüntetése is.
Távolléti díj: kevesebb jut a munkavállalóknak
Az új törvény szerint a munkavállalót a munkáltató felmondása esetén meghatározott munkavégzés alóli felmentés idejére járó távolléti díjnak megfelelő összeg illeti meg - de nem minden esetben, csak ha a munkáltató jogutód nélkül szűnik meg, vagy ha például felszámolás alá kerül a cég. Az ún. távolléti díj az átlagkeresetet váltja, olyan időszakokban kerül ez az összeg kifizetésre, amikor a munkavállaló valójában nem dolgozik.
Az átlagkeresetet a megelőző négy naptári negyedév kifizetései alapján számolták el, ebbe az egyszeri nagyobb kifizetések (pl.: bónuszok, prémiumok) is beletartoztak, az új szabályban meghatározott távolléti díj kiszámításának alapja ugyanakkor a megelőző hat hónap alapbére (!) lesz, kiegészítve a pótlékokkal. Ez a munkaadóknak könnyebbség, hiszen a legtöbb esetben így majd kevesebbet kell fizetniük a munkavállalóknak, mint eddig. Ez a passzus valószínűleg ugyanakkor csak 2013. január elsejétől lép majd hatályba, évközbeni bevezetése nagyon bonyolult lenne.
Esetek, amikor a felmondási tilalom nem él
Hasonlóan az eddigiekhez, a felmondási tilalomnak nincs jelentősége, ha a munkaadó azonnali hatályú felmondást helyez kilátásba, ehhez azonban a munkavállalónak súlyos kötelezettségszegést kell vétenie. A rendes felmondást követő felmondási időben bekövetkezhet olyan változás, ami indokolttá tehetné a felmondási tilalom életbelépését, de ha felmondást már közölték velünk, akkor a védelem nem él. Figyelem, csoportos létszámleépítésnél az előzetes közlés ideje a mérvadó.
A védelem szempontjából fontos, hogy a munkavállaló időben közölje a munkaadóval, ha terhes, vagy ha reprodukciós eljárásban vesz részt. Ezt a jogszabály ugyan nem teszi kötelezővé, de ha a munkavállaló nem közli, a védelem még akkor sem jár neki felmondás esetén, ha esetleg orvosi papírokkal igazolná, hogy a felmondás ideje alatt már tudott róla, hogy állapotos. Ez ellentmond az eddigi gyakorlatnak, amikor az anyát akkor is megillette a védelem, ha esetleg nem is tudott róla a felmondáskor, hogy terhes és az csak utólag derült ki.
A táppénzesek rosszabbul járhatnak
Mint említettük, nem lehet felmondani a munkavállalónak, ha gyermekgondozás céljából fizetés nélküli szabadságra megy - de ha mindkét szülő igénybe veszi ezt, a védelem csak az anyát illeti meg. Fontos az is, hogy a védelem akkor is fent áll, ha a maximális 3 év előtt munkába állna az anya.
A fent felsorolt eseteken kívül is van mód hivatkozni a felmondási tilalomra. Az új Mt. ugyanis kimondja, hogy "a felek megállapodása esetén – legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított egy évig – a munkaviszony felmondással nem szüntethető meg". Ebben az esetben is a felmondási tilalomra vonatkozó szabályok a mérvadóak.
Nagyon fontos, hogy keresőképtelenséget okozó betegség alatt is lehet közölni ezután a felmondást és a felmondási idő csak ezután kezdődik meg. A táppénzeseket eddig védte a törvény, határozatlan idejű szerződés esetén a munkába való visszaállás után is - ez most már nem így lesz.
Vita volt róla ugyan, de maradt az a passzus, miszerint az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtti 5 évben a munkavállalót különös védelem illeti meg. Az új törvény az anyákat helyezi hasonló védelem alá.
A munkaadók szempontjából érdemes megvárni a törvénykezési eljárás végét. Az átmeneti rendelkezésekről várhatóan jövő héten rendelkezik majd a kormány.
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
