Empátiával kezelt diákok
|
| Klinghammer István |
Klinghammer István kitért arra is, hogy 16 kiemelt szak esetében a 240 pont felett teljesítőknek legalább tíz százaléka felvételt nyert államilag finanszírozott helyre, ami ugyancsak a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával (HÖOK) való januári megállapodásban szerepelt. A 440-460 pontnál alkalmazott 5-10 pontos korrekció mindössze 1-2 százaléknyi eltérés, ugyanakkor az ilyen magas pontszámot elérő diákokat "empátiával kell kezelni" – tette hozzá.
Idén 58 844-en kezdhetik meg tanulmányaikat állami finanszírozásban, szemben a tavalyi 56 180-nal. Keresztféléves eljárásban tavaly 3572, idén 3785 jelentkezőt vettek fel, az általános felvételi eljárásban tavaly 51 308-an, míg idén 53 761-en nyertek felvételt. Doktori képzésben mindkét évben 1300 a felvettek száma – ismertette Klinghammer István.
Ha a keresztféléves és doktorandusz hallgatókat nem számoljuk, az 55 ezres kormányzati terv nem jött össze, hiszen ennél kevesebben kapnak idén állami ösztöndíjat. Ennek egyik oka amúgy az lehet, hogy a természettudományos és mérnöki képzéseken nem mindenhol sikerült feltölteni az állami helyeket, pedig sok helyen a minimum 240 pont is elég volt a bejutáshoz.
Négyből három diákot felvettek
Idén összesen 95 445-en jelentkeztek valamilyen felsőoktatási intézménybe, közülük 72 159-et vettek fel, ami több mint 75 százalékos arány – fejtette ki Maruzsa Zoltán felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár. A felvettek közül 18 400-an önköltséges képzésben vesznek részt. A felsőoktatási szakképzést 4544-en, az alapképzést 48 914-en, az osztatlan képzést 5718-an, a mesterképzést 12 983-an kezdik meg.
A helyettes államtitkár jelezte: az első helyre a jelentkezők 55 százalékát vették fel, a további helyekre 20 százalékot, amit jó aránynak tart. A fennmaradó 10 821 jelentkező nem érte el a jogszabályi minimum ponthatárt, nem felelt meg az alkalmassági vizsgán, nem jelent meg a felvételin, a választott szakon nem volt elfogadható a középszintű érettségi, illetve ezek különböző kombinációja miatt nem vették fel. Mesterképzésnél 2562 jelentkezőt utasítottak el felsőfokú oklevél hiánya miatt, a nyelvvizsga hiánya ugyanakkor nem volt kizáró ok.
| Nyilvánosságra hozták az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat szerda este a www.felvi.hu oldalon. Az adatok alapján a legmagasabb pontszám, 465 az - államilag finanszírozott - alkalmazott közgazdaságtan, a nemzetközi tanulmányok és a gazdaságelemzés szakhoz kellett. Így legalább 465 pontra volt szükség például a Budapesti Corvinus Egyetem alkalmazott közgazdaságtan és gazdaságelemzés szakára, valamint a magyar és az angol nyelvű nemzetközi tanulmányokhoz. Ugyanennyi pont kellett a Budapesti Gazdasági Főiskolán (BGF) és a Szegedi Tudományegyetemen a nemzetközi tanulmányok megkezdéséhez, és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen az alkalmazott közgazdaságtanhoz. A gazdálkodási és menedzsment, valamint a nemzetközi gazdálkodás szaknál megtartották a korábban bejelentett 460-as határt. Így például a Corvinuson, a Műegyetemen, a BGF-en, Szegeden és a Széchenyi István Egyetemen is legalább ennyit kellett elérni a gazdálkodási és menedzsment szakhoz. Azon a 16 szakon, ahol a kormány és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) januári megállapodása alapján már akkor rögzítették az államilag finanszírozott tanulmányokhoz szükséges ponthatárokat, 9 esetben végül kevesebbet kellett elérni, mint a télen meghatározott pontszám. Így például jogásznak mindenhová 464 ponttal lehetett bekerülni, vagyis eggyel kevesebb pontot kellett elérni annál, mint amennyit a januári részmegállapodásban rögzítettek.A kommunikáció és médiatudomány szakra az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE), Debrecenben, Pécsett és Szegeden is 455 pontot kellett elérni. Ez azt jelenti, hogy a kommunikáció esetében 15-tel csökkentettek azon a 470 ponton, amelyet az említett megegyezés tartalmazott.Csökkent a turizmus-vendéglátás szakra eredetileg megszabott 465 pont is, 428-ra. Ugyanígy andragógiára 445 helyett 430-at, emberi erőforrások szakra 460 helyett 443-at, igazságügyi igazgatási alapképzési szakra 435 helyett 424-et, kereskedelem és marketing alapképzési szaknál 460 helyett 449-et, munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási alapképzési szaknál 425 helyett 410-et, pénzügy és számvitelnél pedig 460 helyett 458-at. Orvosképzésben, ahol nem rögzítették a ponthatárokat, a Semmelweis Egyetemen 423 pont, a Debreceni Tudományegyetemen 395, a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetemen pedig egyaránt 383 pontra volt szükség a tanulmányok megkezdéséhez. Az idei általános felvételi eljárásban 95 237-en jelentkeztek felsőoktatási intézménybe. Az első helyen a legtöbb jelentkező az ELTE-t jelölte meg. Az idei felvételi eljárásban a diákok által elért összpontszám alapján kialakított egységes rangsorolás, az intézmények kapacitása, valamint a vonatkozó kormányrendeletben meghatározott szempontok figyelembevételével határozták meg a ponthatárokat. Ezek alapján állapították meg, hogy a diákot felvették-e, és ha igen, hová. |
Összhangban a kormányzati törekvésekkel
|
Ne keseredjen el, akit most nem vettek fel, lehet piacképes szakmája, másfél-két év alatt. Részletek >>> |
A pontszámkorrekciók összességében 8721 diákot érintettek, közülük 1072-öt az első helyre vettek fel.
Maruzsa Zoltán arról is beszámolt: a legnépszerűbb intézmények az ELTE, a Debreceni Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem voltak, a képzések közül pedig a gépészmérnök, mérnökinformatikus szakokra jelentkeztek a legtöbben, ami összhangban van a kormányzati törekvésekkel.
A helyettes államtitkár szólt arról, hogy idén 10 885 képzést hirdettek meg, s ez az utolsó év, hogy a szakkínálat nyomtatott formában is megjelenik. Összesen 5060 szak, szakpár van, ami nem indul el a meghatározott minimumlétszám miatt.
Kitért arra is, hogy szerda este több mint egymillióan keresték fel a felvi.hu portált és összesen 91 120 értesítő SMS-t küldtek a diákoknak, minden technikai probléma nélkül. Maruzsa Zoltán ismertette azt is, hogy pénteken meghirdetik a pótfelvételiket, amelyre augusztus 12-ig lehet jelentkezni. Az ahhoz kapcsolódó döntéseket augusztus 29-én hozzák nyilvánosságra.
| Idén a jelentkezők 54,9 százaléka nő, 45,1 százaléka férfi. A legfiatalabb, 18-19 éves korcsoport az összes jelentkező harmadát tette ki. A felvételizők további 23 százaléka 1992-ben és 1993-ban született. Az idei eljárás legidősebb jelentkezője 1938-as születésű.Alapképzésben az egyes képzési területek közül (minden munkarendet és finanszírozási formát figyelembe véve) a gazdaságtudományok, valamint a műszaki terület emelkedett ki. A két területet együttesen az alapképzésre első helyen jelentkezők mintegy 38 százaléka jelölte meg. Tavalyhoz képest jelentősen emelkedett a közigazgatási, rendészeti és katonai, kisebb mértékben a gazdaságtudományok, a jogi, valamint a pedagógusképzés területén az alapképzésre első helyen jelentkezők létszáma. Erőteljesen visszaesett – a tavalyi létszám felére, kétharmadára – a társadalomtudományi és a bölcsészettudományi alapszakok elsőhelyes jelentkezőinek száma. A hatályos jogszabályok alapján alapképzésre, osztatlan képzésre jelentkezők számára a minimális pontszám 240, a felsőoktatási szakképzésre jelentkezőknek 200, a mesterképzésre jelentkezőknek pedig 50 pont. Ennél gyengébb teljesítménnyel senkit sem vettek fel.Minden jelentkezőt felvehettek és a ponthatár megegyezett a minimális pontszámmal azokon a képzéseken, ahol kevesebb volt a jelentkező, mint a helyek száma. A jelentkezők 68 százaléka első helyen alapképzési szakot jelölt meg. Osztatlan képzést első helyen a jelentkezők 9 százaléka, mesterképzést 20 százalékuk választott. |
Az ukrán elnök elismerte, hogy jelenleg nem tudnak minden elfoglalt területet visszafoglalni.
