Hirdetés

Az osztrákok lemásolnák a német csodát – mi vár a kint dolgozó magyarokra?

2018. január 24., 06:06

Németországban csak most kezdődnek az újabb koalíciós tárgyalások, Ausztriában már megalakult a koalíció, de a munkaerőpiac mindkét helyen érzékeny pont. A németeknél a határozatlan idejű szerződések megszüntetése és az egészségügy átalakítása van napirenden, az osztrákoknál a munkanélküli segély csökkentésével ösztönöznének munkára.

Utasra váró konflisok Bécsben (Stephansdom)
Utasra váró konflisok Bécsben (Stephansdom)

Németországban és Ausztriában egyaránt kiemelt fontosságú a koalíciós pártok számára a munkaerőpiac. A kereszténydemokrata CDU-nak eléggé nehéz ismét nagykoalícióra rábeszélnie a szocialista SPD-t, amelynek tagsága és több vezetője attól tart, hogy egy újabb kisebbségi szerep a népszerűségük további csökkenéséhez vezet.

A vasárnapi pártgyűlésen így eléggé csekély többséggel ment át a javaslat a nagykoalícióban való részvételről. Az SPD tárgyalási pozíciói most eléggé erősek.

Hirdetés

A tárgyalások, alkuk folytatódnak, az SPD főleg az egészségügyben és a munkaerő-piacon kívánja követeléseit keresztülvinni az N-Tv.de cikke szerint. A német munkaerő-piacon nagyon alacsony ugyan a munkanélküliség, de a foglalkoztatottak 13 százaléka csak határozott idejű szerződéssel rendelkezik, ez ötmillió ember. Különösen a fiatalok között magas az arány.

Véglegesítenék a szerződéseket

Az SPD szeretné az indokolatlanul határozott időre kötött szerződések megszüntetését, ami sem a munkaadók képviselőinek, sem a kereszténydemokraták egy részének nem tetszik. Főleg, mivel jelentős költségekkel járna. De a CDU-ban is vannak olyanok, akik ezt támogatják.

A szép gazdasági növekedés, az államháztartás jó helyzete miatt a jobboldal eredetileg adócsökkentést szeretett volna elérni. A szocialisták költséges népjóléti törekvései miatt azonban ez várhatóan nem fog megvalósulni.

Globális adóverseny?

A munkaadókat képviselő BDI “nemzetközi adóversenyről” beszél, és szorgalmazza, hogy a világpiacon versenyző német cégek adóját csökkentsék. Ám várhatóan az is eredmény lesz, ha nem kell adót emelni. Az úgynevezett szolidaritási járulék, amit politikai okokból vezettek be a kilencvenes években, viszont valószínűleg négy év alatt fokozatosan el fog tűnni, ebben egyetértenek a leendő koalíció tagjai.

Kétszázezer magyar Németországban

Októberi adatok szerint 100 300 magyar állampolgár dolgozott Németországban, a kint élő magyarok 52 százaléka. Ehhez decemberben 11 600 munkát kereső és 5100 munkanélküli jött hozzá. Így az ott élő magyarok száma hivatalosan valamivel 200 ezer felett lehet. Egy év alatt 7551 fővel többen helyezkedtek el odakint, a munkanélküliek, munkakeresők száma viszont pár százzal csökkent.

Az egészségügyben azt SPD arra törekszik, hogy ne alakuljon ki kétsebességes, kétkategóriás egészségügyi rendszer. Például, hogy kiegyenlítsék a magánbiztosítók által finanszírozott egészségügyben és az állami társadalombiztosítási ellátásban dolgozó orvosok bére közötti szakadékot.

Adókból járulékkiegészítést

A privát biztosítású páciensek után az orvosok, fogorvosok jelenleg több pénzt kapnak, így ők könnyebben kapnak időpontot és magasabb színvonalú ellátásban részesülnek. Felmerült, hogy csökkentsék a magán-egészségügyi biztosítások díját az állami szintjére, de ez azzal járna, hogy sok rendelés bezárna a kieső bevételek miatt. Lehet, hogy végül a társadalombiztosítás ellátottjai utáni térítéseket fogják megemelni – adóbevételekből.

Kevesen dolgoznak Ausztriában?

Ausztriában már összeállt a jobboldali pártokat tömörítő koalíció, amely részben a külföldiek elleni retorikával tudott sok szavazatot szerezni. Ám az országban az is probléma, hogy az utóbbi hónapok javulása ellenére viszonylag magas a munkanélküliség. Így próbálnák ellesni Németországtól, hogyan javítsanak a helyzeten. Megoldásnak a segélyek csökkentését találták meg.

A Der Standard cikke szerint 2010-től 2016-ig nőtt a munkanélküliség az országban, 4,8 százalékról 6,0 százalékra. A Statista.com szerint novemberben 5,5 százalék volt, ám ez a nemzetközi szabvány. A helyi számítási mód szerint, ami az átképzés alatt levőket is ide sorolja, már 8,2 százalék volt munka nélkül.

Külföldi mindig akad

Az osztrákok azt kérdezik maguktól: a 2008-2009-es válság elhúzódó hatásáról van szó, vagy valami nem ösztönzi eléggé az osztrákokat a munkára? A Der Standard emlékeztet arra, hogy egyes területeken, mint az idegenforgalom, nagyon nehéz munkaerőt találni. A hiányszakmák listája meglehetősen hosszú. Ha viszont külföldieket is alkalmaznak, pár hónap alatt minden állást be szoktak tölteni.

A jobboldali koalíció úgy akarja az inaktívak számát csökkenteni, hogy idővel csökkenő munkanélküli segélyt vezetne be. Ausztria eddig nagyon nagyvonalú volt a hosszabb ideig állás nélkül levők segélyezésében. (Ugyanakkor a munkanélkülivé válás utáni első időkben alacsonyabb segélyt fizetnek, mint más országok.)

Degresszív lenne a segély

A munkanélküli segély tehát degresszív lenne, azaz időben csökkenő, ami a remények szerint nagyobb ösztönzést jelent a munkavállaláshoz. Egy bizonyos idő eltelte után pedig már csak minimális segély (Mindestsicherung) járna, aminek azonban az is feltétele, hogy az illetőnek már ne legyen egy minimális, 4200 eurós összeg feletti felélhető vagyona sem. (Nem mellesleg ezt a minimumsegélyt is korlátozni szeretnék, főleg a külföldiekre való tekintettel, de nagysága egyelőre tartományi hatáskörben van.)

Ingázók, figyelem

Változhat a “Wegzeit”, a munkába járáshoz szükséges utazási idő szabályozása is, a munkavállalóktól elvárható időt másfélről két órára emelnék. Ez nem a munkaidő része, de egyes ágazatokban előfordul, hogy térítés jár utána, szerződéstől, kollektív szerződéstől függ. Ez a magyar ingázók számára is fontos lehet. A Der Standard szerint azonban a részletek kidolgozása még várat magára.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

A vártnál több befektetési jegyet cseréltek le a szuper államkötvényre?

A vártnál több befektetési jegyet cseréltek le a szuper államkötvényre?

Eddig is feltételezni lehetett, hogy részben befektetési alapok eladásából szabadítottak fel pénzt befektetők a kormányzat által ezerrel propagált Magyar Állampapír (MÁP) Plusz jegyzéséhez, de a ma közzétett legfrissebb adatok ezt a vélekedést megerősíteni látszanak. Az alapokból júniusban kivont 179 milliárd forint jelentős része az új szuper államkötvényben landolhatott.

Hirdetés
Hirdetés

További cikkek

Hirdetés

Videók

Hirdetés

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

  • BUX40878.78+0.38%
    DAX9823.5-2.77%
    EUR/HUF311.610%
    EUR/USD1.08340%
    Arany1118.150%

Szavazás

Szerinted gyengülni fog a forint, vagy erősödni? Hol lesz év végén az euró?