Hirdetés

Bejön Orbán terve? Pénzért lehet venni babákat?

Eidenpenz József, 2017. május 26., 15:30

Németország sokkal gazdagabb, mégis rengetegen tartanak attól, hogy túl nagy anyagi megterhelést jelent a gyerekvállalás. A pénz azonban nem minden, majdnem olyan fontos a karrier vagy a személyes szabadság. Itthon sem egyszerűen pénzről van szó, kiszámíthatóság, létbiztonság is kellene.

(Fotó: 123rf.com)
(Fotó: 123rf.com)

Magyarországon 2015-ben az úgynevezett termékenységi arány, azaz az egy nőre átlagosan jutó gyermekszületések száma 1,45 volt, Németországban 1,50. Az EU-s átlag sem volt sokkal jobb, mindössze 1,58 az Eurostat szerint. A KSH adata frissebb, aszerint Magyarországon kissé, 1,50-re javult a mutató 2016-ban, de ez a lényegen nem változtat.

Vagyis száz nőnek átlagosan 150 gyermeke születik, pedig a népesség fenntartásához, a társadalom egészséges szerkezetéhez, az elegendő jövőbeli munkáskéz meglétéhez jóval több kellene, legalább úgy 210-220 körül, még akkor is, ha azt feltételezzük, hogy a magyarok kivándorlása megáll. Aminek viszont semmi jele, így demográfiai katasztrófa felé haladunk.

Hirdetés

Minden fontosabb, mint a gyerek?

Vajon miért van az, hogy a németek nem vállalnak gyermeket, amikor sokkal jobban élnek, mint a magyarok? Durván leegyszerűsítve négyszeresek a bérek és csak kétszeresek az árak. Sőt, a családi pótlék („Kindergeld”) minimum 192 euró (mintegy 59 ezer forint), az itteni többszöröse, amihez ott is komoly adókedvezmény járul.

Ennek ellenére, lássanak csodát, a BAT dohánygyár által pénzelt alapítvány (Stiftung für Zukunftsfragen) 2016 végi németországi közvélemény-kutatása szerint (amely egy 2011-es kutatás ismétlése) a válaszadók 63 százaléka vélte úgy, hogy a gyermekek túl sok pénzbe kerülnek. A 61 százalékuknak a szabadság és függetlenség, 55 százalékuknak a karrier volt fontosabb, mint a gyerek.

Havi 600 eurós fix kell

A 46 százalékuk a jövőt nevezte túl bizonytalannak, 41 százalék hiányolta az állami infrastruktúrát, például az elegendő napközi otthonos óvodai helyet. (A 2011-es felmérésben még majdnem minden szempont valamivel kisebb súllyal esett latba, tízből nyolc érvnél emelkedett az aggodalmak aránya.) Azt mondhatjuk, hogy bár a pénzt nevezték meg az első helyen, majdnem ugyanilyen fontos volt, hogy az egyéni és szakmai életben túl nagy lemondással jár a gyermekvállalás.

A német statisztikusok szerint egyébként egy gyermek havonta 600 euróba kerül.

Soha sincs jó idő

Egy érdekes szakasz felmérésből: a gyermektelen házaspárok valahogy mindig úgy érzik, hogy nincs itt a megfelelő ideje a gyerekvállalásnak. „A munka és a szabadidő, az utazás és a barátok, a párkapcsolat között sokaknak az az érzésük, hogy nem tudnak vagy akarnak a sokoldalú igényeknek és elvárásoknak megfelelni” – összegzik a tapasztalatokat.

Segít a vallás?

Nem úgy tűnik. Olyan hagyományosan erősen katolikus országokban, mint Spanyolország, Olaszország vagy Lengyelország, még kevesebb gyerek születik, mint nálunk, 1,3 körüli a ráta. Ellenpélda lehet talán Írország, ahol a születési arányszám átlag feletti Európában, 1,92.

A kutatók következtetése, hogy az államnak és a vállalatoknak is többet kell tenniük a gyermekvállalás feltételeinek javítása érdekében, a karrier és a gyermekek összeegyeztethetőségéért.

Mi lehet az ok nálunk, ahol éppen emelni készülnek a gyerekvállaláshoz kapcsolódó támogatásokat? Magyarországon leépítették a szociális hálót, megszűnt a gondoskodó állam. A munkanélküli segély töredékére csökkent, aki elveszti az állását, főleg ha még kényszervállalkozó is (aki a minimálbér töredékét kapja ilyenkor), az óriási bajba kerülhet. Az egészségügyre, oktatásra sokak szerint nem költenek eleget, az egyetemi tandíjak horribilisek lettek, a devizahiteleseknek adott segítségek egy része csak felületi kezelés volt.

Bizonytalanság és mellőzöttség

Nem tudjuk, mit mikor vesznek el, mint a 20 év feletti főiskolások, egyetemisták családi pótlékát annak idején. (Ráadásul megígérték, hogy visszaadják, de nem adták.) Vagy a nyugdíjpénztári megtakarításokat. Vagy egyeseken sokat segítenek például végtörlesztéssel, tízmilliós CSOK-kal, de sokakat, a többséget ügyesen kizárják belőle. Ez az állandó létbizonytalanság, sokak számára a mellőzöttség érzése fontos oka lehet az elvándorlásnak és a gyermektelenségnek.

Évtizedekre kéne tudni tervezni

A bizonytalanságra, kiszámíthatatlanságra Zsiday Viktor alapkezelő is utal az Alapblogon: szerinte „az igazán fontos pedig az lenne, hogy ebben nemzeti konszenzus szülessen, és kiszámíthatóan családbarát, gyerekvállalásra ösztönző adó/támogatási/ösztönzőrendszer legyen Magyarországon, amely ciklusokon átível, amellyel évtizedekre lehet számolni, mert csak így fognak (több) gyereket vállalni a családok”.

Véleménye szerint a családbarát adórendszer nagyon fontos eszköz, amely mindenképp fenntartandó és erősítendő. Mert ha valóra válnak a legrosszabb demográfiai forgatókönyvek, akkor a következő évtizedekben Magyarországra szinte biztos, hogy „gazdasági nehézségek, eszközáresés, jelentős nyugdíjcsökkenés és instabilitás vár” – írja.

Magyarok a gyerekvállalásról: Pénz, karrier vagy hozzáállás?

Miért nem vállalnak? Mi kéne, hogy vállaljanak? Rengeteg vélemény kering erről a magyar sajtóban is.

"Rendes munkalehetőségek biztosítása anyáknak, hogy gyerek mellett is felépíthessenek egy egzisztenciát."

"Az emberek nem mernek szülési szabadságra menni, nehogy kirúgják őket. Illetve nincs pénzük sokuknak a gyerekekre, vagy egynél több gyerekre. Illetve aki a pénzt gyűjti a gyerekre, az meg több műszakot is vállal, ezért neki meg ideje nincs.

"Rendes életszínvonal. Ebbe a nyomorba ki akar gyereket szülni? Az emberek örülnek, ha nem halnak éhen."

(gyakorikerdesek.hu, 2010, 2011)

"Még a jó anyagi körülmények között élő férfiak jelentős része is arra hívja fel a figyelmet, hogy az utóbbi időben már nem birtokolják a valódi "biztonság" érzését, jólétük viszonylagos, nem tudnak tartalékokat felhalmozni, és ha bármilyen ok miatt elveszítik munkájukat, akkor a mindennapi megélhetésük is veszélybe kerülhet."

"Egyre kevesebb fiatal számára válik elérhetővé a saját otthon biztonsága, albérletbe kényszerülnek - kezdő fizetés mellett -, vagy, ha mégis sikerül a lakásvásárláshoz szükséges alaptőke előteremtése, a hiteltörlesztés mellett vakmerő gondolatnak érzik a gyerekvállalást." (Life.hu, 2011.)

"A válaszok szerint vezető ok az alacsony és/vagy bizonytalan a jövedelmem (27%), sokan éreznek „általános bizonytalanságot” (19%), sokan írják, hogy aggódnak, hogyan fognak tudni dolgozni a gyerek(ek) mellett (10%).

Minden tizedik válaszadó azonban azt mondta, nem is rajta múlik, hogy lesz-e gyereke (akár mert nincs még párja, vagy a társa nem akar gyereket, esetleg nem jöhet vagy jön össze a dolog)" (Nlcafe.hu, 2012)

"Nem elégedettek az elérhető támogatásokkal a kisgyermekes szülők: a bátrabb gyermekvállalást a részmunkaidő alacsony elterjedtsége is gátolja." (Vg.hu, 2015)

"A szülők nem kapnak megfelelő támogatást a munkavégzés és a gyermekgondozás összeegyeztetéséhez." (Nol.hu., 2013)

"Tíz válaszadóból hét úgy gondolja, hogy az alacsony gyermekvállalási hajlandóság elsődleges oka a családok anyagi helyzete, a nők hozzáállását tíz megkérdezettből csupán egy gondolja meghatározó oknak... Egyetlen társadalmi csoport van, amelyik ezt másként gondolja: a Fidesz-szavazók." (Origo.hu, 2016)

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Idegtépő napok jönnek: 108 ezer fiatal sorsa dől el

Idegtépő napok jönnek: 108 ezer fiatal sorsa dől el

Jövő szerda este 8 órakor hozzák nyilvánosságra a felsőoktatási felvételi ponthatárokat. Idén közel 108 ezren izgulhatnak, ugyanis ennyien jelentkeztek valamelyik hazai egyetem, főiskola szeptemberben induló képzésére. A legtöbben, a felvételizők kétharmada ezúttal is alapképzésre adta be jelentkezését.

Hirdetés
Hirdetés

További cikkek

Hirdetés

Videók

Hirdetés

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

  • BUX35186.52+0.2%
    DAX9823.5-2.77%
    EUR/HUF311.610%
    EUR/USD1.08340%
    Arany1118.150%

Szavazás

Ön tud félretenni a nyugdíjas éveire?