Az úgynevezett tizenkettek csoportjából – amelybe az EU-hoz Magyarországgal együtt vagy kicsit később csatlakozott kelet- és kelet-közép-európai országok tartoznak, plusz Ciprus – 40 220 felnőtt személy kért ez év első negyedévében úgynevezett NINO-számot (egyfajta társadalombiztosítási számot) az Egyesült Királyságban – derül ki a szigetország munkaügyi hivatala, a DWP augusztusi jelentéséből. Ez jelentősen alacsonyabb érték, mint az egy évvel korábbi első negyedév 60 100 fős adata, de alatta marad a 2010 első negyedévi 45 290 főnek és a tavalyi utolsó negyedévnek is (52 260 fő).
Kelet-Európából csak mi nyomulunk tovább
Ami meglepő, az az, hogy a hivatal összesítése szerint a 12 ország közül egyedül csak a magyar állampolgárok esetében volt megfigyelhető növekedés, körükben a 2011 január-márciusi 4480-ról idén január-márciusban 4680-ra emelkedett a NINO-számot kérők száma. (Mintegy 4,5 százalékos bővülés.) Mindenütt másutt csökkent, még a listát mindig toronymagasan vezető lengyeleknél és a kivándorlásban szintén gyakran élen járó románoknál is. A friss magyar adat jelentős csökkenést mutat ugyan a 2011 utolsó negyedévéhez képest (ami 5190 fő volt), de ez a többi ország esetében is hasonlóképp alakult.
Ha az összes származási országot tekintik, nemcsak a kelet-európaiakat, az országban 601 ezer felnőtt külföldi kért különböző okokból (munkavállalás, tanulás, vállalkozás) ilyen számot, ami jelentős, 15 százalékos csökkenés az előző év hasonló időszakához képest. Főleg az Európán kívülről érkezettek száma esett vissza, 28 százalékkal, az európaiaké csak négy százalékkal.
Szép kis társaságba keveredtünk
A mellékelt ábra alapján valószínűsíthető, hogy a migrációs kedv konjunktúrafüggő, azaz válság idején csökken, fellendülésben nő, esetleg némi csúszással. Erre utal, hogy 2007 vége volt a csúcs mintegy 800 ezer fővel, 2010 első negyedévének végén volt egy mélypont a jelenleginél is valamivel alacsonyabb értékekkel, amihez most erősen közelít a görbe. Volt egy kisebb csúcs 2011 első negyedévében is, picivel 700 ezer feletti értékkel.
|
| (Forrás: DWP, dwp.gov.uk) |
Az adatokhoz fűzött szöveges jelentés egész éves adatokra hivatkozva kiemeli, hogy egy év alatt, 2011/2012 viszonylatában csak a Spanyolországból, Olaszországból, Romániából, Magyarországról és Portugáliából érkezettek száma nőtt, a többi származási országnál mind-mind csökkent.
A lengyelek toronymagasan vezetnek
Amint arról korábban beszámoltunk, soha annyi magyar nem kért még biztosítási számot Nagy-Britanniában, mint tavaly, számuk megközelítette a 18 ezret. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindegyikük feltétlenül kint is fog maradni, ebben az egyetemisták, a féléves nyelvtanulásra vágyó baby-sitterek és az idénymunkások – vagy legalábbis egy részük – szintén benne lehet.
A népességstatisztika, amelyet az ONS (Office for National Statistics) statisztikai hivatal készít, azt mutatja, hogy tavaly év végén 47 ezer magyar állampolgárságú lakosa („resident”) volt az országnak. (A listát toronymagasan az indiaiak és a pakisztániak előtt vezető lengyelek száma 687 ezer, a román állampolgároké 93 ezer volt.)
A fele marad kint?
Könnyen lehet, hogy a kint szerencsét próbálók mintegy fele azonban kint is marad: a brit népességstatisztikákban ugyanis a 2011 júniusi adatok szerint még 42 ezer magyarországi születésű és 41 ezer magyar állampolgárságú nagy-britanniai lakos szerepelt. Ez arra enged következtetni, hogy fél év alatt mintegy hatezren telepedtek le kint, legalábbis hosszabb távra.
(Németországi adatokról itt írtunk, ausztriai letelepedési, munkavállalási adatokról pedig itt.)
A német gazdaság az előzetes jelzéseknél kevésbé nőtt a harmadik negyedévben. 
