A december–februári időszakban 4 millió 53 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma, 236 ezer fővel több, mint egy évvel korábban – írja a KSH. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája így 60,4 százalékra emelkedett. A foglalkoztatottak létszáma 6,2 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket.
A 15–64 éves férfiak közül 2 millió 172 ezren voltak foglalkoztatottak, foglalkoztatási rátájuk 4,7 százalékponttal, 66,4 százalékra nőt, míg a nők száma 1 millió 852 ezer fő volt, esetükben a ráta 3,2 százalékponttal 54,7százalékra emelkedett. A 15–24 éves korosztályból 245 ezren voltak foglalkoztatottak, 21,9 százalékos foglalkoztatási rátájuk 2,9 százalékponttal volt több, mint egy évvel korábban.
(Fotó: 123rf.com) |
A munkanélküliek száma egy év alatt 123 ezer fővel, 379 ezerre, a munkanélküliségi ráta 3,0 százalékponttal, 8,6 százalékra csökkent – írja a hivatal. A 15–74 éves munkanélküli férfiak száma 200 ezer fő volt, 83 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt, munkanélküliségi rátájuk pedig 3,7 százalékponttal, 8,4 százalékra csökkent. A munkanélküli nők száma 180 ezer fő, munkanélküliségi rátájuk 8,8 százalék volt, ami 2,2 százalékponttal alacsonyabb az előző évinél.
A 15–24 éves A korcsoport 23,3 százalékos munkanélküliségi rátája 5,9 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A munkanélküliek 52,1 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 18,9 hónap volt – írja a hivatalos közlemény.
A számok javulását a független gazdasági elemzők elsősorban a közmunkával magyarázzák, már ősszel megjósolták, hogy a közmunka a télen csúcsra fog járni. A közlemények továbbra sem számolnak be arról, hogy a foglalkoztatottak közül mennyien közmunkások. Pedig a közgazdászok között vita van arról, hogy ők mennyiben tekinthetők valódi munkavállalónak, mert kevés hozzáadott értéket hoznak létre, bérük mélyen a törvényes minimálbér alatt marad, és megfelelő képesítés vagy gyakorlat híján csak kevés esetben tudnak a valódi versenyszférában elhelyezkedni. (Korábbi cikkeink itt és itt.)
Egy másik probléma a külföldön dolgozó állampolgárok száma lehet, egy részük a jelek szerint szerepel az adatok között. Erre utal, hogy a KSH januárban csak 99 ezer külföldön dolgozó magyarról írt, aminek még a kormánypárti politikusok is a többszöröséről beszéltek.
Amióta három hónapra csökkent a munkanélküliek pénzbeli ellátása, vagyis csak ennyi ideig kapnak pénzt, jobban lehetnek olyanok is, akik már nem is jelentkeznek munkanélkülinek. Ha ugyanis sokáig sem állást, sem pénzt, sem képzést nem ajánlanak nekik, akkor esetleg alkalmi feketemunkákból tengődnek és feleslegessé válik bejelentkezniük a hivatalnál.