Hirdetés

Kétszer annyi román állampolgár kapott munkát Ausztriában idén, mint magyar

Eidenpenz József, 2014. december 30., 06:10

Hónapok óta csökken a magyar állampolgár munkavállalók száma Ausztriában, igaz, a téli idegenforgalmi szezon még csak most kezdődött. A Romániából érkezett dolgozók száma viszont egyértelműen ütemesebben bővült az idén, egy év alatt több mint tízezerrel. A németeknél új vita tört ki a bevándorlókról.

Októberben 4937, novemberben további 1254 fővel csökkent az Ausztriában dolgozó magyar állampolgárok létszáma az ottani munkaügyi statisztika szerint. (A Verband der Österreichischen Sozialversicherungsträger adatai alapján.) Ez annyiból nem meglepő, hogy legalább 2012 eleje óta biztosan ismétlődő ritmus szerint ősszel és tavasszal csökken, télen és nyáron nő a magyar foglalkoztatottak létszáma, minden bizonnyal elsősorban az ottani turizmus igényei szerint. A júliusi csúcson 69 954, novemberben csak 62 567 fő dolgozott a „sógoroknál”.

 

Hirdetés

Az emelkedő trend ettől még nem tört meg, a december és a január nagy valószínűséggel emelkedést fog hozni. A magyar dolgozók vándorlása azonban az idén a jelek szerint veszített lendületéből, lassabb a bővülés, mint az elmúlt években. Miután január elejétől megnyitották Ausztria, Németország, Nagy-Britannia munkaerő-piacát az EU-hoz utánunk csatlakozó Románia és Bulgária polgárai számára is, a román, kisebb részben a bolgár munkaerő szárnyakat kapott.

 

A román állampolgárok létszáma egy év alatt, novembertől novemberig 10 700, a magyaroké csak mintegy 5600 fővel bővült, pedig sokaknak helyzeti előnyük van nálunk az ingázás lehetősége miatt. Ezzel a magyar dolgozók létszáma odakint csak mintegy tíz százalékkal bővült, a Romániából jötteké viszont 45 százalékkal, 23 700 főről 34 400 főre ez idő alatt. Ám a románok létszáma még így is csak durván fele a magyarokénak. A korábbi korlátozás miatt nyilván alacsony szintről indultak, sokan indultak neki egyszerre.

Az összes Ausztriában foglalkoztatott, kül- és belföldi dolgozó létszáma egyébként októberben is, novemberben is csökkent, összesen közel 50 ezer fővel. A csökkenés mintegy kétharmada a külföldieket – azon belül is zömmel a volt keleti blokk országaiból jötteket – érintette. Ebből az látszik, hogy elsősorban őket használják idénymunkásnak, őket veszik fel átmeneti időre, vagy küldik el elsőként, ha leépítésre van szükség. A külföldiek aránya az összes munkavállalón belül így szeptemberről novemberre 17,3 százalékról 16,7 százalékra süllyedt.

Harmadik grafikonunkon az is látszik, hogy Romániából és Magyarországról nagyon sokan érkeztek az utóbbi egy évben a többiekhez képest, a többi ország meg sem tudott bennünket közelíteni, még Bulgária sem.

 

A bajoroknak kellenek a bevándorlók, az Ifo-főnöknek csak a képzettek

Bajor lapok és a B5 Aktuell rádió beszámolói szerint Joachim Herrmann (CSU – Keresztényszocialista Unió) bajor belügyminiszter kedvezően nyilatkozott a bevándorlásról a 2014-es Bajor Statisztikai Évkönyv bemutatóján. A 2013-as évben ugyanis 17 ezer fővel csökkent volna a 12,6 milliós ország lakossága, ha a születések és halálozások számát vesszük, a bevándorlásnak köszönhetően viszont 85 ezerrel nőtt. A legtöbb bevándoroló Dél-Kelet-Európából érkezett. A miniszter szerint a kimagasló bajor gazdasági növekedés fenntartásához a bevándorolókra is szükség van, de problémát jelent a lakások alacsony száma.

Az Ifo híres német gazdaságkutató intézet vezetője, Hans-Werner Sinn viszont azt mondta a DPA hírügynökség szerint, hogy a német szociális rendszer főleg az alacsonyan kvalifikált munkavállalókat vonzza Németországba. A magas újraelosztás viszont elriasztja a magasan képzett dolgozókat. Jelenleg szerinte a bevándorlás többe kerül Németországnak, mint amennyi hasznot hoz – idézik német lapok. (Németül itt és itt.) Minden bevándorló évente 1800 euróval többe kerül az államnak, mint amennyivel hozzájárul az állam fenntartásához – állítja.

Ezzel ellentmond korábbi kutatásoknak, amelyek szerint a bevándorlók fejenként több mint háromezer euróval több járulékot és adót fizetnek be évente, mint amennyi szociális juttatásban részesülnek az államkasszából. Sinn szerint bizonyos tételeket, mint az infrastruktúra, a rendfenntartás vagy a hadsereg, korábban nem vettek figyelembe. Ezért a szociális juttatások megadásának késleltetésére lenne szükség a bevándorlóknál. (Mint Nagy-Britanniában.) Ezt azonban más német közgazdászok erősen vitatják, sőt ellenszámításokat mutatnak be. Van, aki szerint maguk a németek is többe kerülnek a német államnak, mint amennyi bevételt hoznak – hiszen az állam deficites, rendszeresen többet költ, mint a bevételei.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Egy rejtett sztori: Csúcson van, amit mindenki ekéz

Egy rejtett sztori: Csúcson van, amit mindenki ekéz

Te is használod. A jegybankelnök, az alsóház, a felsőház, valamint az ország elnöke is ekézi, mégis emelkedik, mi az? Hát a Facebook részvénye. Elképesztő módon annak ellenére ért éves csúcspontra, hogy úgy nagyjából mindenki utálja.

Hirdetés
Hirdetés

További cikkek

Hirdetés

Videók

Hirdetés

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

  • BUX40725.40+0.06%
    DAX9823.5-2.77%
    EUR/HUF311.610%
    EUR/USD1.08340%
    Arany1118.150%

Szavazás

Szerinted gyengülni fog a forint, vagy erősödni? Hol lesz év végén az euró?