A megrendelés-állományt illetően azonban már nem lehetünk optimisták, a közbeszerzésből származó megrendelések aránya jelentősen megcsappant a tavalyi évhez képest, az uniós forrásból finanszírozott munkák befejeztével pedig nem akadtak új közmegrendelések. Nehézséget jelentett továbbá az óriási verseny a piacon, a versenytársak tisztességtelen magatartása, valamint a megrendelők késedelmes fizetése. Az építőipari vállalatok kintlévősége viszonylag magas, árbevételük egyharmada származik határidőn túli követelésekből.
Nem versenyképesek a bérek
Az ÉVOSZ szerint a csok bevezetésével nőtt a fizetőképes kereslet a lakásépítésre, az év végéig várhatóan mintegy 16-17 ezer új lakóingatlan megépítésére kötnek szerződést a cégek. Ez azért is különösen fontos, mivel a hazai épületállomány elöregedőben van, így a minőség megőrzéséhez, illetve javításához elengedhetetlen új lakásokat építeni. Emellett elengedhetetlenek az energetikai felújítások is, ehhez minél több támogatást kell lehívni majd a 2014-2020-as uniós támogatási időszakban.
A legsúlyosabb problémát azonban továbbra is a munkaerőhiány okozza, ami a nem-versenyképes bérezésből fakad: egy átlagos építőipari szakember nettó 150-200 ezer forintot keres, ami évek óta a versenyszféra országos átlaga alatt van. A vállalatok ugyanakkor nyitottak a béremelésre, a megkérdezettek bérkiadásai 6 százalékkal nőttek az évben, ez azonban nem volt elég. Az ÉVOSZ meglátása szerint legalább 250-300 ezer forintos nettó bérre lenne szükség ahhoz, hogy megtartsák a munkaerőt, ráadásul a vállalkozások a bérek emelése nélkül nem fogják tudni teljesíteni az újonnan kötendő 1,5-2 éves átfutású szerződéseket sem.
Bár Fudan Egyetem már nem lesz, helyette mégis jöhet a Diákváros. Azonban egyelőre ez nem elég indok, hogy megszüntessék a négy éve alapított egyetemi alapítványt. 
