|
| A Puskás Akadémia játékosainak van oka az örömre a felcsúti Pancho Arénában. MTI Fotó: Illyés Tibor |
Gálánsan lemond az adóbevételről az állam
A kormány négy éve vezette be az öt látvány-csapatsport (labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, vízilabda és a jégkorong) új támogatási rendszerét. A vállalatok 2011 óta dönthetnek úgy, hogy a társasági adójuk egy részét nem a közös kasszába fizetik, hanem valamelyik látvány-csapatsport klubnak adják. A magyar állam lemond erről a pénzről, vagyis ennyivel kevesebb az állami adóbevétel. Magyarországon csak ebből a forrásból 200 milliárd forint közpénz jutott sporttámogatásra.
A Transparency International Magyarország (TI) ma bemutatott „Korrupciós kockázatok a magyar sportfinanszírozásban” című jelentéséből az derül ki, hogy a sportklubok átláthatatlanul jutottak négy év alatt 200 milliárd forinthoz. Nem lehet tudni, hogy melyik cég pontosan melyik sportklubot támogatja, ami nemcsak a korrupció veszélyét hordozza magában, de arra is lehetőséget ad, hogy a cégek – mivel titokban tarthatják, hogy kit támogatnak – egyes kluboknak aránytalanul sok pénzt adjanak.
Dől a pénz a fociba
A négy év alatt szétosztott 200 milliárd forintnyi adótámogatás jelentős részét, 75 milliárdot a labdarúgás kapta. Ezen a pénzen több mint 1100 futball egyesület osztozott, de közel sem egyenlő arányban. Tizenhárom focicsapat szerezte meg a labdarúgásban szétosztott összes támogatás közel egyharmadát, vagyis 21 milliárd forintot. A szerencsés tizenhármak közé tartozik, mások mellett, az FTC, az Újpest, a Vasas, a Honvéd, a ZTE, a Debrecen és a Diósgyőr, de például a Szolnoki vasutasok is nagyot kaszáltak az adótámogatásból - írja a TI.
Elképesztő pénzek Felcsúton
A 13 tagú élboly sem egységes, van ugyanis egy csapat, amely minden képzeletet felülmúlóan sok pénzhez jutott. A társasági adó csökkentésére jogosító céges sporttámogatás eddigi négy éve során minden évben messze a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány volt a legjobban támogatott sportszervezet.
A Transparency International összeállítása szerint a Felcsúton működő futballszervezetek négy év alatt 9,2 milliárd forint adótámogatáshoz jutottak, vagyis megszerezték a labdarúgásban szétosztott összes támogatás 12 százalékát. Felcsút egyedülállóan eredményesnek bizonyult az adótámogatás megszerzésében, hiszen a tizenhárom privilegizált labdarúgóklubnak jutott támogatások nem kevesebb, mint 44 %-át nyerte el. Ezzel a kimagasló teljesítménnyel Felcsút nemcsak a labdarúgáson belül áll toronymagasan az első helyen, de az öt másik sportág egyesületei között is.
Kontroll nélkül, mégis szabályosan
„A kormány úgy alakította ki a céges sporttámogatási rendszert, hogy a politikusoknak kedves sportegyesületek ellenőrizetlenül juthassanak az állam adóvagyonát csökkentő pénzekhez, ráadásul mindezt teljesen szabályosan tehetik meg” – emelte ki Mucsi Gyula, a TI sportkorrupciós kockázatokról szóló jelentésének szerzője.
Az adótámogatásra aspiráló sportkluboknak sportfejlesztési programot kell kidolgozniuk, amit jóvá kell hagynia a sportági szakszövetségnek. A sportszövetség dönti el, melyik csapat kaphat az állami adóbevételt csökkentő céges pénzt és mekkora összegben, csakhogy ez a döntési folyamat teljesen zárt és átláthatatlan.
Ráadásul a sporttörvény idén januárban életbe léptetett módosításával kimondták, hogy a sportszervezeteknek elegendő „összesített adattartalom szolgáltatásával” tájékoztatást adni a támogatásokról. Ennek következtében nem lehet kideríteni, hogy melyik cég pontosan melyik sportegyesületnek, milyen összegű támogatást adott.
Hatalmas bírságot kapott a Meta. 
