Elfogadta az Országgyűlés a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvényjavaslatot - két nappal azután, hogy azt Vojnits Tamás kormánybiztos bemutatta. A kormány megbízottja amúgy 7 hónapja dolgozik a rendszer átalakításán, az egyeztetést és a rendszer teljes reformját mégis rohamtempóban nyomta át a törvényhozáson a kormány.
400 milliárd a jegybanki program mellé?
| A korábbi nemzetgazdasági miniszter szerint Magyarország megszorítások nélkül jutott a siker kapujába. Részletek >>> |
A kedden beterjesztett, kivételes sürgős eljárásban megtárgyalt, 214 igen és 42 nem szavazattal elfogadott jogszabály célja a takarékszövetkezeti szektor átalakítása, mivel annak tőkeellátottsága alacsony, szervezettsége és szolgáltatási szintje nem megfelelő és félő, hogy jelenlegi formájában nem lesz hosszú távon működőképes - legalább is a kormány szerint. Nem mellesleg a kabinet szerint a takarékoknál 400 milliárdnyi ki nem helyezett hitel van, ami tovább pörgethetné a hitelszűkében a hazai kiscégeket. A jegybank hitelprogramja bár célzott, az azt kiajánló nagybankok nem biztos, hogy csak a forrásra váró hazai kkv-kat fogják majd pénzhez juttatni. A takarékok méretükből és szerepükből adódóan azonban inkább képesek arra, hogy kapcsolati hálójukon keresztül meghitelezzék ezeket a cégeket.
Jól jár a Posta is
A törvény rögzíti, hogy az állam fontos tulajdonosi pozíciót szerez a szektorban, de azt a rendszer átalakítására, professzionalizálására és átszervezésére használja. Az így feljavított és megerősített szektorban pozícióit megfelelő időn belül értékesíteni kívánja, "ha a pozitív folyamatokat visszafordíthatatlannak látja". Utóbbi kitétel a pénzügyi szektorban meglehetősen nehezen értelmezhető, arra mindenesetre alkalmas, hogy az átalakítás kritikusai ne emlegessenek államosítást.
A létrejövő takarékszövetkezeti integráció két központi szerve a központi banki funkciókat már jelenleg is ellátó Takarékbank, a másik az újonnan létrejövő, a prudenciális szabályozással, intézményvédelemmel és szavatolótőke-szolgáltatással foglalkozó integrációs szervezet. A jogszabály fontos eleme, hogy részvényes lesz a Posta is, mely a piacnyitás elől újabb piaci szegmensbe tör be ezzel, nem mellesleg az ország legnagyobb pénzügyi közvetítő hálózata jön létre a takarékok és a Posta összefogásával a magyar állam bábáskodása mellett.
A szövetkezeti törvény ráncfelvarrása mindenképpen érett már, de a ma elfogadott törvény fókuszában inkább az állhatott, hogy az állam tovább növelje tulajdonosi súlyát a pénzügyi szektorban.
Jönnek az adóemelések
Elfogadta az Országgyűlés - 214 igen és 42 nem, valamint egy tartózkodás mellett - azt a törvénymódosítást, amelyet a kormány azért kezdeményezett, hogy a GDP-arányos államháztartási hiány tartósan 3 százalék alatt maradjon és így az ország elkerülhesse egy újabb európai uniós túlzottdeficit-eljárás megindítását.
Az eddigi 6000 forintos felső korlát eltörlésével 6 ezrelékre nő a készpénzfelvétel pénzügyi tranzakciós illetéke, míg az átutalásoknál 2-ről 3 ezrelékre emelkedik az illeték, a 6000 forintos korlát megtartásával.
A bankok egyszeri befizetésre kötelesek, amelynek mértéke a január-áprilisi tranzakciósilleték-kötelezettség 208 százaléka, azaz mintegy 75-80 milliárd forint - ez a módosítóindítvány 1 nap után került a honatyák és honanyák elé szavazásra.
Nem magánszemélyek esetében 2-ről 3 forintra nő a szöveges üzenetenként, illetve hívások esetén percenként fizetendő távközlési adó mértéke. Az adóbefizetés felső határa havonta 2500 forintról 5000 forintra emelkedik. A Magyar Telekom már be is jelentette, hogy év végére rosszabb eredményekre számít, 5 milliárdos nem várt kiadást jelent a cégnek az adóemelés.
Szintén nő a bányajáradék általános mértéke 12 százalékról 16 százalékra. Hatszázalékos egészségügyi hozzájárulás hatálya alá esnek ezentúl a kamatjövedelmek is.
Ötödször módosult a költségvetés
Elfogadta az Országgyűlés kormánypárti szavazatokkal az idei költségvetés ötödik módosítását, amely alapján az állam garanciát vállal egyes, a kis- és közepes vállalkozások által lehívható, a használatarányos útdíj bevezetéséhez kapcsolódó kedvezményes hitelekre.
Kell fizetni 7%-ot, de ez nem államcsőd
A kormány javaslatára egy zárószavazás előtti módosító javaslat eltörölte az önkormányzati adósságkonszolidációhoz kapcsolódó banki befizetési kötelezettséget. Ugyanakkor lehetővé teszi, hogy az önkormányzatoknál maradó adósságot az állam az év végéig átvegye, amennyiben ezt az érintett bankok kezdeményezik, az önkormányzatok pedig engedélyezik. Ennek feltétele, hogy az átadandó hitelösszeg 7 százalékát a hitelező megfizesse a központi költségvetésnek. Magyarul, az eredeti elképzelések szerint az adósságadó kötelező lett volna, így viszont az adósságátvállalás egy lehetőség: ha a bank úgy gondolja, hogy az állam jobb adós, akkor vállalja azt is, hogy ennek "árát" ilyen módon megfizeti... A kötelező jelleget azért kellett kivenni a jogszabályból, mert így felmerülhetett volna az állam részleges fizetésképtelensége, vagyis a részleges államcsőd.
Döntöttek a 10 nappal ezelőtt bejelentett, a nagyberuházások finanszírozását érintő módosítások költségvetési törvénybe foglalásáról is. Létrehoznak egy beruházási alapot, amelyből ezek a kiadások - például a stadionépítések, vagy a Kossuth tér átépítése - rendezhetők.
Törvény a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás minősítéséről
Elfogadta a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés 213 igen szavazattal, 47 nem ellenében.
A Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter kezdeményezte jogszabály jóváhagyásával 2014. január 1-jétől olyan cégek végezhetnek hulladékgazdálkodási közszolgáltatást, amelyek rendelkeznek hulladékgazdálkodási engedéllyel, hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel, valamint az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség által kiállított minősítő okirattal, majd ezek birtokában szerződést kötöttek a települési önkormányzattal.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 571,93 pontos, 0,75 százalékos emelkedéssel, 76 478,67 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön. 
