Választhattuk volna a megszorításokat
Sikergyanús, teljes körű átalakulás ment végbe az elmúlt három évben, 2013 közepére kikerültünk a válságországok sorából, Magyarország útban van a konjunktúra országok felé - mondta a Matolcsy György az MGYOSZ csúcstalálkozóján. Ez 3 év alatt nem csekély eredmény, egyetlen tényezőnek köszönhető, annak, hogy Magyarország úgy döntött - először az emberek, aztán a kormány, aztán pedig a hazai üzleti csoportok meghatározó része is oda állt e mellé -, hogy az egyetlen út a megújulás. Lehetett volna úgy dönteni, hogy megszorító politikát követve mélyebb süllyedünk a válságban, de Magyarország egy olyan megújulást választott, ami a szerkezeti reformoknál is mélyebb átalakítást jelent - vont mérleget a jegybank 4 hónapja kinevezett elnöke az elmúlt 3 évről.
Előre látta, hogy jön a válság
| Van még tér a kamat csökkentésére - mondta Matolcsy György, aki rögtön hozzátette, természetesen alaposan kielemzik a globális trendeket, így például, hogy mit lépnek a nagy "enyhítők", vagyis az EKB, a Fed és a BOJ. Matolcsy szerint a válságnak még nincs vége, így nem tart attól, hogy ezek a pénzcsapok elzáródnának: "egy kis ijedtség van, de nem ijedelem", mondta. |
Matolcsy szerint az elmúlt másfél évszázadban csak egy évtized volt, a 2007-ig tartó, melyben nem volt nagyobb globális, továbbgyűrűző válság. Szerinte akik ebben az időben a reálgazdaság, az ipar megerősítését tűzték ki célul, erős K+F támogatással, innováció-finanszírozással és erős oktatási bázissal, azokat elkerülte a válság. Matolcsy szerint most technológiai forradalom közepén vagyunk, ezért is fontos támogatni például az innovációt.
Matolcsy szerint 2007 szeptemberében már látható volt, hogy nagy válság jön és ez realizálódott egy évvel később, amikor a Lehman Brothers összeomlott. Matolcsy szerint ekkor is meg kellett hozni egy döntést, és azok döntöttek jól, akik ekkor sem az eladósodást választották a krízisből való kilábalásra. Matolcsy szerint, akik az államadósságot, így a költségvetési deficitet elengedték, akik a megszorításokat választották megoldásnak, nem úgy mint Magyarország, azok ma még mélyebbre süllyedtek a válságban.
A jegybank elnöke szerint az elmúlt elvesztegetett 10 évet nem lehet 3 év alatt kijavítani, helyrehozni. Matolcsy szerint Magyarország nagyot hibázott a 2000-es évek elején, nem használta ki a globális konjunktúra adta történelmi lehetőséget és a válságot is hibásan kezdte kezelni.
Új világ jön
Matolcsy szerint fel kell ismerni, hogy új világ jön, már semmi sem lesz olyan, mint a válság előtt. "A post-crisis era teljesen más lesz, mint a pre-crisis volt" - mondta jelentőségteljesen. Matolcsy szerint a nyitottságra és az együttgondolkodásra kell alapozni a reálgazdaság, az ipar megerősítésével. Magyarország egyike annak a négy országnak, ahol az ipar nagyobb arányban növekszik, mint a GDP - jelezte Matolcsy, hogy már látszik az új irány.
Néha kényelmetlenül érzi magát
Van-e új növekedési programunk? - ez a kérdés csak azért vethető egyáltalán fel, mert kikerültünk a válságból, véli Matolcsy, aki szerint Magyarország 2010 óta ad jó válaszokat a globális kihívásokra.
"Bázeli és frankfurti tárgyalásaim után azt kell mondjam, mi, jegybankárok, néha kényelmetlenül érezzük magunkat, mert túl sokat várnak tőlünk. Mario Draghinak személyesen kellett beavatkoznia, hogy a meghirdetett mennyiségi lazítással megvédje a dél-európai országokat - vannak ilyen történelmi pillanatok, bármikor előfordulhat ilyen, bárhol, bármikor" - mondta, hogy mennyiben változott meg a jegybankok súlya a gazdaságirányításban.
Bűn volt, elengedni a devizahitelezést
Matolcsy szerint az elmúlt időszakban rossz növekedési struktúra jellemezte az EU-t és ez megjelent a hitelezési struktúrában. Igaz ez Magyarországra is, Matolcsy szerint bűn volt a devizahitelezés elengedése Magyarországon. Az MNB elsődleges célja, hogy a pénzügyi rendszerből és a vállalati hitelek közül is kiirtsa a svájci frank alapú hiteleket, ezt amúgy jelezték is annak a 36 nagybanknak, akikkel eddig a hitelprogramról tárgyaltak.
A bankvezérek veszik a lapot
Matolcsy szerint a devizahitelezés egy kényelmes eszköz volt a bankoknak arra, hogy hitelezzenek, ahelyett, hogy a cégeket és így a növekedést hitelezték volna meg célzottan. A volt gazdasági miniszter szerint a sokszor indokolatlan magas állampapírhozamok hizlalták tovább a banki nyereségeket korábban, nem pedig a gazdaság meghitelezése - ennek vége van, mondta. Szerinte az állam és a bankok összekacsintása véget ért. "Úgy látom, hogy a bankrendszer vezetői veszik a lapot, de persze a puding próbája az evés" - mondta a bankrendszer most elindított átalakításáról.
Új hitelezési mintát akarnak kialakítani
A növekedési hitelprogramtól a legfőbb jegybankár azt várja, hogy új hitelezési kultúrát, mintát hoz magával, hiszen a mostani kamatszintek mellett a gazdaság finanszírozása drága, azt nem lehet versenyképesen finanszírozni. A kritikákra reagálva Matolcsy azt mondta, elismeri, rövid idő - 3 hónap - áll rendelkezésre a cégeknek, és hogy a forrás is lehetne több, de hangsúlyozta, hogy ez az első ilyen program, és hogy hivatala elfoglalása után a leghamarabb el akarta indítani. Matolcsy többször is utalt rá, hogy hasonló programokat indíthat még a jegybank.
Bármikor állok incselkedésük elé
Matolcsy szerint a növekedést támogathatják az új uniós források, a 2014-2020 közötti időszak forrásainak 60 százalékát gazdaságfejlesztésre költik majd, szemben az előző 7 évvel, amikor a források 12%-a ment ilyen célra. Matolcsy szerint az uniós forrásokat csak mennyiségileg használtuk ki, nem pedig minőségileg.
Előadás a végén azt mondta: "az EU-ban ma a legnagyobb érték, hogy ki merre tart: lefele vagy felfele? Mi elindultunk felfele, még az út elején tartunk, de az áldozat megérte". A jegybank első ember úgy köszönt el vendéglátóitól: "bármikor állok incselkedésük elé".
Sikeresen indították a Szarmat rakétát. 
