4p

A geopolitika felforgatja a piacokat – készüljön fel időben, kerülje el a bukást!
Fedezze fel, hogyan hat a világrend változása az Ön pénzügyeire!

Klasszis Befektetői Klub

2026. január 27., Budapest

Ne maradjon le – jelentkezzen most! >>

Az elmúlt napokban elemzések láttak napvilágot, hogy milyen alulértékelt a török líra. Magas kamata miatt imádják azt a valutát, miközben a forint majdnem ugyanolyan alulértékelt, csak senkit nem érdekel, mert nincs kamata. A mi gazdaságunknak viszont gondot okoz, hisz szárnyal ugyan az export, de a munkaerőhiányt és a bérlemaradást jórészt ennek köszönhetjük.

Többször vizsgáltuk a forint értékeltségét különböző tényezők alapján, most egy viszonylag objektívnek nevezhető forrást, az OECD statisztikáját nézzük meg, hogy melyik országban milyen az árszínvonal, hogy alakul a többiekéhez és az átlaghoz, és ennek alapján következtethetünk a valuta értékeltségére is, már persze ha van saját valuta. Az eurózóna tagállamai értelemszerűen más tészta, náluk már nincs le-, vagy felértékelés, legfeljebb infláció vagy defláció módosíthat a helyzeten, de velük is foglalkozunk, különösen a fejlettségben hozzánk közelállókkal.

Módszertan

A statisztika úgy készül, hogy egy adott időszak valutaárfolyamai mellett megvizsgálják, melyik országban mekkora az árszínvonal egy adott fogyasztói kosár alapján, és ezeket vetik össze. A statisztikában több év szerepel, mi értelemszerűen a legfrissebbet, a tavalyit vesszük alapul. Az OECD átlagát tekintették 100 százaléknak, és ehhez viszonyultak az egyes országok adatai. Összehasonlításra tökéletes, ráadásul a mi munkaerőnk számára a leginkább célországnak tekintett Ausztria és Németország adata 100 illetve 98 százalék, Angliáé 106, de tavaly óta esett a font, így most az is 100 körül lehet.

Az utolsók

Nézzük ezek után a konkrétumokat, kik vannak a legmélyebben, kik a legolcsóbbak. A tabella alján Lengyelország tartózkodik 50 százalékkal, vagyis a lengyel árszínvonal fele az osztrákénak, ezek alapján a zloty a legalulértékeltebb valuta. A következő a sokat vizsgált Törökország, ahol az adat 51 százalék. Ez roppant módon izgatja a befektetőket, hisz a török kamat magas, szívesen keresnek hát okot, miért kéne a lírának erősödnie. Két ellenérvet lehet mondani: a magas inflációt, és a tavalyi puccs óta meglévő külföldi bizalomvesztést.

Jöjjön a harmadik versenyző, Mexikó, 52 százalékkal. A peso árfolyama viszont kizárólag a dollárhoz képest értékelhető, és vélhetően a nagy, gazdag északi szomszédhoz képesti gazdasági lemaradás magyarázza a valuta alulértékeltségét. Azonban Mexikó után mi magunk következünk: Magyarországon tavaly 54 százaléka volt az árszínvonal az OECD átlagnak, egyúttal az osztráknak, 55 százaléka a németnek. Ez indokolatlanul kevésnek tűnik, de hogy mennyire, azt akkor látjuk, ha megnézzük a hozzánk hasonló fejlettségűek számait.

Fölöttünk a rés

Utánunk máris egy nagy ugrás van: a csehek következnek 60 százalékkal, ami hozzájuk képest kapásból 11 százalékos forint alulértékeltséget jelent. A szlovákok 61, a lettek 62 százalékkal következnek, majd Chile jön 65 százalékkal, utána Észtország 68-al, Portugália 73-al, Szlovénia 74-el, Görögország 77-el.  A spanyoloknál 83, az olaszoknál 91 az adat, a fejlett nyugat-európai országoknál 100 körüli a szint. Fölfelé Európán belül Finnország lóg ki 114-es adattal, Svédország 119-es, Dánia 122-es, Izland 132-es, Norvégia 136-os, Svájc 144-es adattal. Az utolsó kettőről közismert, hogy a norvég valuta az olaj miatt van az égben, a svájci frank pedig a korábbi mánia miatt, idén azonban gyengült már.

Mi lenne a reális?

Nézzük ezek után, hogy a hozzánk hasonló fejlettségűekkel összehasonlítva hol lenne a forint helye. A kelet-európai társak mellett Portugália és Görögország lehet összehasonlítási alap, mindkettő pontosan egyenlően fejlett velünk vásárlóerő-paritáson számolva, de Görögország „házon”, azaz eurózónán belül túlértékelt, így azt nem vesszük figyelembe. Így a 60 és 73 közötti adatok lennének reálisak, ez alapján árszínvonalunknak 11-35 százalékkal kellene magasabbnak lennie euróban, azaz a forint 11-35 százalékkal alulértékelt. A reális érték ezek szerint 230 és 275 között lenne eurónként.

Euró/forint, 10 év

Amint láthatjuk, az elmúlt évtizedben volt már ezeken a szinteken a forint, és közben nem is volt túl nagy infláció, nyugodtan lehetne erősebb újra, és így mindjárt nagyot ugranánk a bérfelzárkózásban.

A dollár

Még egy érdekesség: sokan nem értik, miért gyengül a dollár. Nos, tavaly 113 százalék volt az amerikai árszínvonal, most alacsonyabb már a dollár az euróhoz képest, mint tavaly bármikor, így jóval közelebb lehetünk a 100-hoz, de ezek alapján nyugodtan gyengülhet, akárcsak az angol font. Persze a dollárra, mint világvalutára sok más tényező is hat, de hogy alulértékelt lenne, azt nem mondhatjuk.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Mi történt a japánokkal? Gyártanak, de minek
Privátbankár.hu | 2026. január 19. 10:04
Többéves mélypontra kerültek tavaly év végén Japán gépipari megrendelései.
Makro / Külgazdaság Ettől ki fog akadni: Putyinék horribilis rekordot hoztak össze – lehullt a lepel
Privátbankár.hu | 2026. január 19. 06:39
Meg sem mozdultak mégis ezer meg ezer milliárddal hízlalták az ország vagyonát, ezzel a manőverrel.
Makro / Külgazdaság Brüsszel friss közlésének végre örülhetnek majd a Karmelitában
Csabai Károly | 2026. január 19. 05:42
A novemberinél jóval alacsonyabb decemberi inflációs adatnak köszönhetően több helyet léptünk előre az európai összevetésben, már karnyújtásnyira került a mezőny első fele. Mivel pedig eközben a Magyar Nemzeti Bank továbbra sem változtatott az alapkamatán, a visszatekintő reálkamatunk a képzeletbeli dobogó alsó fokára ugrott. További érdekes részletek is kiderülnek lapunk legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképéből.
Makro / Külgazdaság A választásokig dől a pénz, utána jöhet el a feketeleves
Imre Lőrinc | 2026. január 18. 14:05
Idén is a lakossági fogyasztás lesz a magyar gazdaság motorja, amit az országgyűlési választásokat megelőző kormányzati költések még tovább fűtenek. A fiskális élénkítés és április 12-e után viszont szükség lehet a költségvetés kiigazítására, hogy Magyarország elkerülje a bóvli kategóriát a nagy hitelminősítőknél.
Makro / Külgazdaság Durvul a helyzet: eddig még sosem használt fegyvert vethet be az EU Trump ellen
Privátbankár.hu | 2026. január 18. 13:08
Emmanuel Macron francia elnök arra fogja kérni az Európai Uniót, hogy aktiválja az EU „kényszerítő intézkedések elleni eszközét”, ha az Egyesült Államok valóban vámokat vet ki a Grönlandot érintő patthelyzetben – közölte vasárnap a francia elnök stábja.
Makro / Külgazdaság Vasárnap elhagyja az országot Sulyok Tamás – elárulták az úti célt
Privátbankár.hu | 2026. január 18. 10:13
A köztársasági elnök hivatala elárulta: háromnapos utazásra indul Sulyok Tamás.
Makro / Külgazdaság Fordulat Szerbiában: két hónap után beindult a kőolaj-finomító
Privátbankár.hu | 2026. január 18. 09:41
Közel két hónapos szünetet követően vasárnap újrakezdte a termelést a pancsovai kőolaj-finomító, a benzinkutakra január 27-én kezdődhet meg a szállítás – közölte Dubravka Djedovic Handanovic szerb energiaügyi miniszter vasárnap Instagram-oldalán.
Makro / Külgazdaság Most végre kiderül, hogy hozott össze ekkora hiányt a magyar kormány
Privátbankár.hu | 2026. január 18. 08:53
A jövő héten a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a munkaerőpiacról közöl adatokat, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az államháztartás tavalyi részletes adatait teszi közzé.
Makro / Külgazdaság Minden csepp olajat kihozatna a Chevronnal Venezuelából az amerikai kormány
Privátbankár.hu | 2026. január 17. 15:42
Az Egyesült Államok mielőbb bővítené a Chevron venezuelai engedélyét.  
Makro / Külgazdaság Bemondták az új számot, indul a hajsza a 2 százalékos növekedésért
Imre Lőrinc | 2026. január 17. 10:19
A 2 százalék lett az új bűvös GDP-célkitűzés. A legtöbb hazai elemző ekkora mértékű, vagy ennél enyhén magasabb, de mindenképp kettessel kezdődő növekedést vár 2026-ban Magyarországon. Ami biztos, hogy a kormány költekezései a választások előtt fűtik a gazdaságot, az ipar és a beruházások viszont továbbra is nagy kérdőjeleknek számítanak. Miként bizonyos értelemben az infláció is, hiába alakult az elmúlt időszakban a vártnál kedvezőbben.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG