A jelenlevő hét főből hatan a 15 bázispontos kamatcsökkentés mellett, egy fő, Cinkotai János pedig 10 bázispontos csökkentésre szavaztak a Monetáris Tanács legutóbbi, január 21-i kamatdöntő ülésén. Pleschinger Gyula ÁKK-elnök, aki korábban szintén óvatosabb volt, nem volt jelen a tanácskozáson.
A február 5-én közzétett jegyzőkönyv hosszasan taglalja a kedvező inflációs környezetet, és azzal alátámasztva látja politikáját. Optimista a gazdasági növekedéssel kapcsolatban is, és a nemzetközi környezetet továbbra is kedvezőnek, támogatónak nevezi. Összefoglalva azt írják, hogy „a Monetáris Tanács úgy látja, hogy az inflációs kilátások alapján, az ország kockázati megítélésének alakulását és a gazdasági növekedés élénkülését is figyelembe véve sor kerülhet még óvatos kamatcsökkentésre”. (A teljes jegyzőkönyv és a korábbiak itt olvashatók.)
A Tanács egy tagja ugyanakkor jelezte, hogy „a forint euróhoz viszonyított árfolyamának további gyengülése az importon keresztül az árszint növekedését eredményezheti, amelyet a kibocsátási rés záródása, valamint a belső fogyasztás élénkülése felerősíthet”. Ez a személy feltehetően azonos Cinkotai Jánossal, aki a jegyzőkönyv szerint tíz bázispontos kamatcsökkentésre tett javaslatot, „figyelembe véve a forint régiós devizákhoz viszonyított kamatkülönbözetének csökkenését, valamint az állampapír-piaci hozamgörbe meredekségét, amely véleménye szerint a kamatcsökkentési ciklus alját jelzi”. A Tanács többi tagja az inflációs, valamint reálgazdasági folyamatok, illetve a támogató nemzetközi környezet alapján az alapkamat 15 bázispontos csökkentését tartotta indokoltnak.
|
| Euró/forint január elejétől (Forrás: Dealbook) |
Nyilván a 15 és a 10 bázispont közötti különbség egészen minimális, így inkább csak jelképes, az ellenvélemény nem volt igazán markáns. Legközelebb, 18-án viszont izgalmasabb lehet a helyzet, mert azóta 302 forintról 314 forintra is felment az euró, igaz, ma jellemzően „csak” 308 forint volt. A jegybank és a gazdaságpolitika környékéről ugyanakkor olyan nyilatkozatok érkeztek a napokban, amelyek a forintgyengülést nem tartották komoly problémának. (Legutóbb itt írtunk erről.)
Általánosságban elmondható, hogy az alacsony kamatszint a nemzeti deviza gyengülését okozza. A forrásokért folyó nemzetközi versenyben az adott ország kevésbé lesz versenyképes, mert a külföldiek inkább más, magasabb kamatozású devizákba fognak fektetni. (Lásd korábbi grafikonunkat.)
Főleg úgy, hogy a magyar piaccal szemben Nyugat-Európa emelkedik. 
