A hét sztorija: megkezdődött az asztal alatti rugdosódás a kormány és a főváros között

Adócsökkentésekkel, beruházási és tőketámogatásokkal, fix 3 százalékos hitellel, több mint 400 milliárd forintnyi kedvezményes finanszírozással, jelentős adócsökkentésekkel, egyszerűbb adminisztrációval és digitalizációs programokkal segíti 2026-ban a kormány a mikro-, kis- és középvállalkozásokat. A cél változatlan: kiszámítható működési környezet, több beruházás, több munkahely és versenyképesebb magyar vállalkozások.

Folytatódhat az üzemanyagárak csökkenése.

Az orosz Gazpromnak és Gazpromnyeftnek még többségi tulajdona van a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban, de ahhoz, hogy az olajfinomító tovább működjön, ettől meg kell válniuk. A szerb elnök szerint heteken belül megállapodás jöhet.

Korábban 2028-ra ígérte a kormány az ezer eurós minimálbért és az egymillió forintos bruttó átlagkeresetet, most már csak annyit írnak, hogy a következő időszakban ez a céljuk. De az idei évre kitűzött célt sem sikerült teljesíteni, ami a minimálbér-emelést illeti.

A mesterséges intelligencia és a demográfiai is meg fogja változtatni a gazdaságot, a munkaerőpiacot és a hadviselést – még a mi életünkben. Erről is beszélt Bajnai Gordon.

Az Egyesült Államok az eredetileg tervezettnél jóval alacsonyabb pótvámot vet ki több olasz tésztagyártóra, miután felülvizsgálta a dömpingellenes eljárás eredményeit – közölte csütörtökön az olasz külügyminisztérium.

36 nap után újraindulhat Szerbia legfontosabb finomítója, miután Washington ideiglenesen feloldotta a szankciók egy részét. Az amerikai engedély azonban nem hosszútávú megoldás, csak haladék: a háttérben tulajdonosváltási tárgyalások zajlanak, amiben a Mol is érdekelt.

A vizes világbajnokság előkészületeiről és önkormányzatoknak szóló támogatásokról szólt 2025 utolsó Magyar Közlönye.

Hibátlan, szinte vadonatúj repülőgépeket adnak el alkatrészenként. A háttérben egy súlyosabb gond van – és persze a kapitalizmus vastörvényei.

Első uniós tagállamként betilthatja a közösségimédia-platformok használatát a francia kormány a 15 év alatti gyerekeknek. A törvényjavaslat szerint azokban az iskolákban, ahol 15-18 évesek tanulnak, okostelefont sem használhatnának a gyerekek.