2019. júliusban a külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 5,4, a belföldi vendégek által eltöltötteké 1,5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest a kereskedelmi szálláshelyeken. Ebbe a statisztika beleérti a szállodákat, a panziókat, a kempingeket, az üdülőházakat és a közösségi szálláshelyeket. Kicsit szebb a kép, ha a szezonális és naptárhatást is figyelembe vesszük, ekkor a külföldivendég-éjszakák száma 4,5 százalékkal csökkent, a belföldivendég-éjszakák száma 0,4 százalékkal bővült.
A turizmus az utóbbi években igazi sikerágazat volt, egy-egy hónap megingástól eltekintve folyamatos bővülést mért a KSH. A mostani visszaesés viszont már csak azért is kellemetlen, mert a főszezonról beszélünk, ami nem csak a vállalkozások szintjén kiemelten fontos, de makroszinten sem elhanyagolható annak alakulása. Az pedig hab a tortán, hogy nagyjából fél éve Orbán Viktor egyik víziója az volt, hogy az idegenforgalom aránya a GDP-ben látványosan növekedjen, ami így aligha fog megvalósulni.
Visszatérve a júliusi adatokra azt azért érdemes leszögezni, hogy a kisebb vendégszám még nem vágta földhöz az ágazatban érdekelt vállalkozásokat, hiszen a díjbevételük ennek ellenére is 4,7 százalékkal emelkedett. Ez 62 milliárd forintot tett ki, ezen belül egyébként a szállásdíjbevétel 4,5 százalékkal, 40 milliárd forintra emelkedett. Miután főszezonról beszélünk, talán nem meglepő, hogy a szállodák szobakihasználtsága 71,7 százalék volt.
Érdemes alaposabban megnézni a külföldi vendégek statisztikáját, hiszen ott volt számottevő visszaesés. A vendégéjszakák felét a Budapest−Közép-Dunavidék régióban, 23 százalékát a Balatonnál töltötték a külföldi vendégek. Utóbbi első látásra nem tűnik rossznak, ha azonban azt is megnézzük, hogy egy évvel korábban a magyar tenger partján 483 ezer vendégéjszakát töltöttek el, míg idén csak 425 ezret, akkor meg is találtuk, hogy hol van a visszaesés. A gyengébb számok azért is lehetnek kellemetlenek, mert az elmúlt időben is komoly támogatásokat kaptak a régióban fejlesztő vállalkozások. Igaz, erre azt is lehet mondani, hogy „lám-lám, még több forrás kell, hogy ne fogyjon tovább a vendégszám”.
Érdemes elidőzni a külföldi vendégek összetételén él is. Ha külföldi turistáról van szó, akkor annak ellenére, hogy a budapesti belvárosban immár a „brit bulihuligánok” dominálnak, az ország egészét, és különösen a Balatont nézve még mindig messze a német ajkú (osztrák és németországi) vendégek jönnek a legnagyobb számban. Nem tisztünk a mögöttes okok feltárása, az viszont tény, hogy évről-évre egyre kevesebb német jön a Plattensee-re nyaralni. A KSH 2017 júliusában még 325 ezer vendégéjszakát regisztrált a Németországból érkezők esetében, és még tavaly is meghaladta ez a szám a lélektani 300 ezres szintet. Idén a legfontosabb nyári hónapban viszont a 280 ezret sem érte el a vendégéjszakák száma. Pech, hogy az osztrákok egy éve 77 ezer vendégéjszakát töltöttek a tó partján, míg idén csak 71 ezret. Ráadásul míg egy éve a kieső német vendégeket pótolták a régióból (Csehországból, Lengyelországból) érkező turisták, addig idén ez sem történt meg. Nem véletlen, hogy az európai vendégek esetén a statisztika szerint 100 ezer vendégéjasza tűnt el. Más kontinensek esetén szerencsére sokkal kedvezőbb volt a kép, de a hiányzó európai vendégeket nem tudták pótolni.
A szakemberek dolga elemezni a helyzetet, de kívülről az látszik, hogy a minőségi turizmushoz kevésnek tűnik, amit hazánk nyújtani tud, a tömegturizmusban viszont az emelkedő munkaerőköltségek miatt romlott a versenyképességünk.
2019. júliusban a külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 5,4, a belföldi vendégek által eltöltötteké 1,5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest a kereskedelmi szálláshelyeken. Ebbe a statisztika beleérti a szállodákat, a panziókat, a kempingeket, az üdülőházakat és a közösségi szálláshelyeket. Kicsit szebb a kép, ha a szezonális és naptárhatást is figyelembe vesszük, ekkor a külföldivendég-éjszakák száma 4,5 százalékkal csökkent, a belföldivendég-éjszakák száma 0,4 százalékkal bővült.
A turizmus az utóbbi években igazi sikerágazat volt, egy-egy hónap megingástól eltekintve folyamatos bővülést mért a KSH. A mostani visszaesés viszont már csak azért is kellemetlen, mert a főszezonról beszélünk, ami nem csak a vállalkozások szintjén kiemelten fontos, de makroszinten sem elhanyagolható annak alakulása. Az pedig hab a tortán, hogy nagyjából fél éve Orbán Viktor egyik víziója az volt, hogy az idegenforgalom aránya a GDP-ben látványosan növekedjen, ami így aligha fog megvalósulni.
Visszatérve a júliusi adatokra azt azért érdemes leszögezni, hogy a kisebb vendégszám még nem vágta földhöz az ágazatban érdekelt vállalkozásokat, hiszen a díjbevételük ennek ellenére is 4,7 százalékkal emelkedett. Ez 62 milliárd forintot tett ki, ezen belül egyébként a szállásdíjbevétel 4,5 százalékkal, 40 milliárd forintra emelkedett. Miután főszezonról beszélünk, talán nem meglepő, hogy a szállodák szobakihasználtsága 71,7 százalék volt.
Érdemes alaposabban megnézni a külföldi vendégek statisztikáját, hiszen ott volt számottevő visszaesés. A vendégéjszakák felét a Budapest−Közép-Dunavidék régióban, 23 százalékát a Balatonnál töltötték a külföldi vendégek. Utóbbi első látásra nem tűnik rossznak, ha azonban azt is megnézzük, hogy egy évvel korábban a magyar tenger partján 483 ezer vendégéjszakát töltöttek el, míg idén csak 425 ezret, akkor meg is találtuk, hogy hol van a visszaesés. A gyengébb számok azért is lehetnek kellemetlenek, mert az elmúlt időben is komoly támogatásokat kaptak a régióban fejlesztő vállalkozások. Igaz, erre azt is lehet mondani, hogy „lám-lám, még több forrás kell, hogy ne fogyjon tovább a vendégszám”.
Érdemes elidőzni a külföldi vendégek összetételén él is. Ha külföldi turistáról van szó, akkor annak ellenére, hogy a budapesti belvárosban immár a „brit bulihuligánok” dominálnak, az ország egészét, és különösen a Balatont nézve még mindig messze a német ajkú (osztrák és németországi) vendégek jönnek a legnagyobb számban. Nem tisztünk a mögöttes okok feltárása, az viszont tény, hogy évről-évre egyre kevesebb német jön a Plattensee-re nyaralni. A KSH 2017 júliusában még 325 ezer vendégéjszakát regisztrált a Németországból érkezők esetében, és még tavaly is meghaladta ez a szám a lélektani 300 ezres szintet. Idén a legfontosabb nyári hónapban viszont a 280 ezret sem érte el a vendégéjszakák száma. Pech, hogy az osztrákok egy éve 77 ezer vendégéjszakát töltöttek a tó partján, míg idén csak 71 ezret. Ráadásul míg egy éve a kieső német vendégeket pótolták a régióból (Csehországból, Lengyelországból) érkező turisták, addig idén ez sem történt meg. Nem véletlen, hogy az európai vendégek esetén a statisztika szerint 100 ezer vendégéjasza tűnt el. Más kontinensek esetén szerencsére sokkal kedvezőbb volt a kép, de a hiányzó európai vendégeket nem tudták pótolni.
A szakemberek dolga elemzeni a helyzetet, de kívülről az látszik, hogy a minőségi turizmushoz kevésnek tűnik, amit hazánk nyújtani tud, a tömegturizmusban viszont az emelkedő munkaerőköltségek miatt romlott a versenyképességünk.
Jelentés a háború állásáról – orosz módra. 
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
