A magyar származású, aktív éveiben a világ egyik legjobb befektetési alapkezelőjeként elhíresült, itthon a kormányzat által mostanában nem kifejezetten kedvelt Soros a CNBC szerint Brüsszelben tartott előadást, és ennek során elemezte a brit kilépés lehetséges lezajlását, esetleg elmaradását. Véleménye szerint az előírt két év helyett a tárgyalások a valóságban 5 évig is elhúzódnak, és ha ezalatt az Európai Unió megfelelő reformokat vezet be, megváltozhat a brit hozzáállás (a tavalyi népszavazáson eleve kis többséggel nyertek a kilépés-pártiak).
Kell öt év?
Öt év mostanában rendkívül hosszú idő, gyorsan zajlanak az események a világban, és ennyi idő alatt az EU megváltozhat annyira, hogy a britek körében ismét vonzóvá váljon, pláne ha szembesülnek azzal, hogy a kilépés mennyi hátrányt jelent. Így esetleg megjön a kedvük a csatlakozáshoz, mielőtt válnának, noha kérdés, hogy a 2019. márciusi időpontot hogy lehet meghosszabbítani, bár elképzelhető, hogy átmeneti szerződésekkel megoldható a kvázi tagság fenntartása.
Soros szerint miután az Egyesült Királyság parlamenti demokrácia, ahol 5 éven belül úgyis választásokat tartanak, jó esély van rá, hogy a következő parlament már Európa-barát lesz. A helyzet most annyiból izgalmasabb, hogy már a jövő héten választások lesznek, és esetleg nem is kell 5 évet várni, hisz míg pár hete lefutottnak tűnt a választási eredmény, azóta jelentősen változott a helyzet. Már egyáltalán nem biztos, hogy az EU-ból való kiválással kapcsolatban miniszterelnökként szélsőséges álláspontot elfoglaló Theresa May jelentős többséget szerez.
Tévévita
A közvélemény-kutatások szerint előnye jelentősen lecsökkent az ellenzéki Munkáspárttal szemben, és ha nem lesz erős többsége a parlamentben, nem feltétlenül lesz támogatása ahhoz, hogy akár megegyezés nélküli is kivezethesse országát az Unióból. A miniszterelnök meg sem jelent a szerdán rendezett tévévitán, melyen a különböző pártok miniszterelnök-jelöltjei ütköztethették programjukat, véleményüket, és ez nem tett jót May megítélésének.
Gyors változások
A választások kiírása óta ráadásul több körülmény is lényegesen megváltozott. Emmanuel Macron francia elnökké választásával létrejött egy erősebb, szimpatikusabb, magabiztosabb Európai Unió, közben Donald Trump konfrontálódásaival és a párizsi klímaegyezményből való kilépéssel egy elszigetelt Amerika, melyre esetleg sokkal kevésbé számíthat May, mint gondolta. Ezt a választók is látják, különösen az a 48 százalék, amely a kilépés ellen szavazott.
A The Guardian is azon a véleményen van, mennyire meglepő, hogy May semmit nem ígér nekik, mintha nem is lennének. A Munkáspárt ezzel szemben kevesebbet foglalkozik a kérdéssel, de azt hangsúlyozza, hogy sokkal kevésbé akar eltávolodni az Uniótól, szorosan együtt akar vele működni. Ha véletlenül ők jutnának hatalomra, Soros jövendölése akár reálisnak is tűnhetne, legalábbis annyiban, hogy ha formálisan ki is lépnek, de facto bennmaradnak, mint Norvégia vagy Svájc.
Magától megoldódik
Ami pedig May legnagyobb aggodalmát, a bevándorlást illeti, az a jelenlegi folyamatok szerint jelentősen vissza fog esni, legalábbis a most legnagyobb csoport, a lengyelek körében. A jövedelmek ugyanis olyan ütemben nőnek Lengyelországban, hogy 5 évben belül az életszínvonal elérheti vagy akár meg is haladhatja az angliai szint felét, és akkor tekintetbe véve a szigetországban jellemző magas lakhatási költségeket, önmagában anyagi okokból jóval kevésbé lesz már érdemes angliai munkát vállalni.
Meghosszabbítják a 90 napos felfüggesztést, erről állapodtak meg a stockholmi tárgyalásokon. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
