A PwC elemzése szerint, annak ellenére, hogy Görögország 2010-ben elsőként folyamodott segélyért, a görög gazdaság ismét ugyanott tart, mint a hitelfelvételkor:
|
| A pénzügyi segítségnyújtás szakaszai. A közelmúltbeli események miatt Görögország visszaesett a kezdeti szakaszba, noha 2010-ben elsőként kapott mentőcsomagot. Forrás: PwC |
Hol tart a többi periférikus gazdaság?
Írország
Írország az elmúlt időszakban a periférikus gazdaságok reformjainak mintaképe volt. Az ország reál GDP-je 2014-ben 5,2 százalékkal nőtt; a PwC közgazdászai idén további 3,9 százalékos növekedésre számítanak. A segélyre szorult periférikus gazdaságok közül Írország az első, ahol a GDP meghaladja a válság előtti szintet.
Spanyolország
A PwC szakértői idén 3 százalék körüli erőteljes növekedésre számítanak; előrejelzésük szerint fokozatosan javulni fog a spanyol pénzügyi szektor jövedelmezősége, és tovább csökken a nem teljesítő hitelek aránya. Spanyolország folytatja az elmúlt évben megkezdett strukturális reformokat, melyek révén középtávon csökkenteni kívánja a magas munkanélküliségi rátát. Ezeknek köszönhetően a spanyol GDP várhatóan 2017-re meghaladja a válság előtti szintet.
Portugália
Portugália is fejlődött a segélycsomag igénybevétele óta, de nem olyan ütemben, mint Írország vagy Spanyolország. A portugál gazdaság jelenleg ciklikus fellendülést mutat, melynek köszönhetően 2014-ben először növekedett 2010 óta. Ugyanakkor néhány strukturális probléma továbbra is megoldásra vár: a GDP-hez mért államadósság aránya például 130 százalék, mely a mentőövet kapott öt gazdaságban a második legmagasabb érték.
Ciprus
Ciprus megelőzte Görögországot. Miután a ciprusi gazdaság 2,9 százalékos GDP-arányos elsődleges többletet ért el, a kormány az államháztartási reformokról az egészségügyi és a telekommunikációs szektor szerkezetátalakítására helyezte át a hangsúlyt. Ciprus még a segélyezést követő reformok időszakát éli, de megfelelő ütemben fejlődik.
Mire számíthatnak az eurózóna perifériaországai?
A PwC közgazdászai szerint az euróövezetben működő cégeknek az elkövetkezendő hetekben-hónapokban három dologra kell odafigyelniük:
- a legutóbbi görög segélytárgyalások „döccenőire” adott szakpolitikai válaszokra,
- a perifériaországok erősödő gazdasági növekedésére utaló jelekre, valamint
- az Európai Bankfelügyeleti Hatóság által jövőre lefolytatandó banki terheléspróbák előkészületeire.
„A fő problémát hosszú távon az állami, illetve egyes esetekben a magánszektor tetemes adósságállománya jelenti. Az állami szektor adósságállománya elsődleges többletek elérése révén stabilizálódhat, de a valódi megoldást egy magasabb nominális GDP-növekedési ráta jelentheti, különösen azután, hogy az inflációs szintek visszaesnek egy hozzávetőleg 2 százalékos célértékre”, nyilatkozta Richard Boxshall, a PwC vezető közgazdásza.
A luxustermékek egyik jellemzője volt, hogy a piacuk válságálló, érzéketlenek az általános kereslet hullámzására, ám ez sem látszik már örök igazságnak. 
