A mostani, 70 dollár körüli szintről akár 100 dollárig is drágulhat az olaj ára, ha fokozódik a feszültség az Egyesült Államok és Irán között. Már csak azért is, mert a szakértők szerint Teherán képes lehet bizonyos ideig arra, hogy blokkolja az olaj szállítását. Ez pedig nagyon komoly áremelkedéssel járna a hazai benzinkutakon. De nem csak emiatt fájna mindenkinek egy elhúzódó válság.
Némileg meglepő volt, hogy miközben az olaj árfolyama és a dollár jegyzése is erősödött az utóbbi napokban, a Mol nem jelentett be újabb áremelést. Így a múlt héten megúszták az autósok a pénteki drágulást. Az olaj árfolyama egyébként meglehetősen hektikusan mozgott az elmúlt napokban, a kilengések az amerikai-iráni viszony függvényében változtak.
Múlt szerda hajnalban például ismét kilőttek az árak, azt követően, hogy iráni rakétatámadás ért több Irakban állomásozó amerikai egységet. Miután ezek amerikai emberéletet nem követeltek, és mérsékelt károkkal jártak, így a piacok délutánra megnyugodtak, a reggel még 70 dollár feletti Brent árfolyam 67,50 dollár körüli szintre csúszott vissza.
Szakértők viszont attól tartanak, hogy az iráni válaszcsapással aligha zárul le a mostani konfliktus, ha pedig további harcok lesznek és eszkalálódik a helyzet, az az olaj árának emelkedését hozhatja.
Nem dőlhetünk hátra
Noha az iráni külügyminiszter békülékeny hangot ütött meg, és Donald Trump nyilatkozatából is úgy tűnt, hogy nem kíván újabb katonai csapást mérni a közel-keleti országra, nem dőlhetünk hátra.
Az Irakban lévő amerikai célpontok elleni rakétatámadás egy térségbeli művelet felvezetője volt - közölte az iráni Forradalmi Gárda egyik magas rangú parancsnoka a teheráni állami televízió beszámolója szerint. A Forradalmi Gárda légierejét vezető Amirali Hadzsizade szerint a támadásokban nem amerikai katonákkal akartak végezni, hanem kárt akartak tenni Washington katonai gépezetében.
A parancsnok hangsúlyozta: az lenne a megfelelő bosszú a gárda al-Kudsz nevű elitegységét vezető Kászim Szulejmáni meggyilkolásáért, ha kiebrudalnák az amerikai erőket a Közel-Keletről. Hadzsizade elmondta, hogy iráni rakéták százai állnak támadásra készen. Elárulta, hogy Teherán a szerdai rakétacsapásokkal egy időben kibertámadásokkal tette működésképtelenné az amerikai légi navigációs rendszert. Korábban a Forradalmi Gárda egy másik parancsnoka, Abdollah Arragit is azt mondta, hogy további megtorlásokra lehet számítani.
Bonyolítja a helyzetet, hogy Irán esetében potenciálisan számolnak a nagyhatalmak azzal, hogy belátható időn belül atomhatalom lesz. Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter például pénteken beszélt arról egy nyilatkozatában, hogy Irán egy-két éven belül atomfegyverre tehet szert, ha továbbra sem tartja magát a 2015-ben kötött nukleáris egyezményhez. Ez viszont teljesen felboríthatná az egyébként is ingatag közel-keleti satus quo-t, éppen ezért mindenki ellenzi.
Donald Trump azt is jelezte, hogy amíg ő az Egyesült Államok elnöke, addig mindent megtesz, hogy Irán ne tehessen szert atomfegyverre, így már csak emiatt is a levegőben lóg, hogy akár a közeljövőben újabb beavatkozás jöhet.
Mit tesz Irán a Perzsa-öböl kapujával?
Természetesen mindezt valószínűleg Teherán sem hagyná szó nélkül. A legrosszabb forgatókönyv a szakértők szerint az lenne, ha Irán megakadályozná, hogy az Perzsa-öbölből olajat tudjanak szállítani. Ezt a Hormuzi-szoros lezárásával elvileg meg tudná valósítani, bár ez valószínű újabb katonai beavatkozáshoz vezetne. Mindenesetre egy ilyen lépés esetén az elemzők szerint a mostani 70 dollár alatti szintről 100 fölé mehetne a tőzsdei jegyzés.
A szoros Irán és Omán partjai között helyezkedik el, és a Perzsa-öblöt köti össze az Ománi-öböllel és az Arab-tengerrel, illetve végső soron kijárást biztosít onnan az Indiai-óceán irányába. A Hormuzi-szoros stratégiai jelentősége abban áll, hogy a Perzsa-öbölnek ez az egyetlen kijárata, ahonnan napi 17 millió hordó olajat exportálnak, mely a világ kőolaj-kereskedelmének 30 százaléka, és ennek a mennyiségnek döntő része tengeren hagyja el a térséget.
A szakértők szerint a következő napok kulcsfontosságúak lesznek, kiderül, hogy Irán egyelőre megelégszik a szerda hajnali támadással, vagy újabb lépéseket tesz. Igaz, ez attól is függ valószínűleg, hogy Donald Trump megelégszik azzal, hogy a múlt héten megölték Kászim Szulejmáni tábornokot, az iráni Forradalmi Gárda vezetőjét, vagy további katonai akciókat szeretne.
A Hormuzi-szoros lezárása egyébként paradox módon az Egyesült Államok számára még akár előnyös is lehet, hiszen az amerikaiak az utóbbi időszakban a palaolaj kitermelés révén nem szorulnak importra. Ugyanakkor innen érkezik jelentős mennyiségű szénhidrogén például Kínába, amely sokkal jobban rászorul az importra. Így egy iráni tengeri blokád inkább sújtaná a nagy ázsiai országokat (Kína mellett Japánt és Indiát), mint az Egyesült Államokat.
Mindenki megérezné a 100 dolláros olajárat
Egy drasztikus áremelkedés számos területre begyűrűzne, hiszen számos termék drágulna ezáltal, első körben a finomított termékek, így például az üzemanyagok. A magyar autósok számára becsléseink szerint az alapanyag 40 százalékos drágulása, vagyis a 100 dollár körüli olajár nagyságrendileg 100 forintos benzinár emeléssel járna, vagyis a kutaknál egy liter üzemanyag 500 forint körüli szintre ugrana.
A látszólag mérsékeltebb áremelkedés hátterében az áll, hogy az üzemanyagokért fizetendő összeg nagyobb része adótartalom, és csak 30 százalék körüli rész az amennyibe a benzin kerül. Ugyanakkor egy ilyen emelés már a logisztikai költségekben is visszaköszönne, így vélhetőleg az élelmiszerek is drágulnának. Valószínűsíthetően emelkednének más energiahordozók árai is, már csak azért is, mert az olajat világszerte sok helyen fűtésre vagy villamosenergia előállításra is használják, ha pedig ehelyett más alternatívák után néznek az érintettek (például földgáz) akkor várhatóan a növekvő kereslet azokat is drágítja.
Nehezen elképzelhető, de ha Irán tartósan blokkolni tudná a Perzsa-öbölről való kihajózást, az a fenti gondolatsor miatt globálisan az infláció emelkedéséhez vezetne. Ebben az esetben pedig a "kötelező" közgazdasági válasz a kamatemelés kellene, hogy legyen. 2018 decemberében a világ tőzsdéi megremegtek amikor az amerikai jegybank minimális kamatemelést hajtott végre, így egy tartósan magasabb infláció a közvetlen költségek (mint a fent említett üzemanyag, vagy élelmiszerek áremelkedés) és a tőkepiacokon kialakuló turbulencia miatt gyakorlatilag mindenkinek fájna.
Címlapon
1800 fővel többen dolgoztak a magyar McDonald's-nél – de mennyiért?
A magyarországi McDonald's teljes GDP-hatása 2014 és 2018 között elérte a 153,4 milliárd forintot. Különböző adók és járulékok formájában 2009 és 2018 között a vállalat és franchise partnerei 82,6 milliárd forintot fizettek be a magyar államháztartásba, miközben több mint 27 milliárd forint értékben végeztek beruházásokat.
- Annyi mindent összehazudtak egy hősugárzóról, hogy 125 milliós bírság lett a vége
- Újabb cég lépte át az 1000 milliárdos álomhatárt
- 1800 fővel többen dolgoztak a magyar McDonald's-nél – de mennyiért?
- A nyugdíjasokat sújtja a legjobban az áremelkedés - a hét sztorija
- Ütik a forintot, bővült a billió dollárosok klubja
- Átlag 18 százalékkal emelik a kormányhivatali dolgozók bérét
További cikkek
-
A nyugdíjasokat sújtja a legjobban az áremelkedés - a hét sztorija
A héten ismerhettük meg az adatot, melyből kiderült, mennyivel drágult az élet tavaly Magyarországon. Bár a főadat kedvező, az ördög ezúttal is a részletekben rejlik. Tovább
-
Orbán szerint Soros miatt árulta el a Fideszt az Európai Néppárt
A miniszterelnök Soros Györgyöt "a világ első számú oligarchájának" nevezte. Tovább
-
Orbán: egy centiméterre voltunk, hogy kilépjünk az Európai Néppártból
A miniszterelnök a Kossuth rádióban méricskélt. Tovább
-
A becsődölt elit most a környezetet védené – Davosban Trump és Greta is fellép
Az éves jelentés első alkalommal szögezi le, hogy a legfontosabb, hosszú távú rizikó faktorok mind a környezethez kapcsolódnak. Tovább
-
Elsöprő többséggel szavazták meg az USA új kereskedelmi egyezményét
89:10-re nyert az amerikai szenátusban az USMCA, mely a NAFTÁ-t váltja. Tovább
-
A politikusok nyertek, Amerika veszített
Szerdán az Egyesült Államok és Kína között aláírt megállapodás kapcsán a sajtóban jellemzően az amerikai álláspont köszön vissza, amely azt sugallja, hogy számukra kedvező megállapodást kötöttek, hiszen Peking több vállalást is tett, míg ők inkább csak szimbolikus dolgokban kötelezték el magukat. A helyzet viszont nem ilyen egyszerű. Tovább
-
Magyar buktatókkal érkezik az EU zöld offenzívája
A pénznél is nagyobb probléma, hogy az EU új zöld offenzívájában egyre kevesebb hely jut a földgáznak és a nukleáris energiának. Tovább
-
Orbán kimondta, mi nem tetszik neki Ausztriában
A prágai V4-csúcson vendégként részt vett Sebastian Kurz osztrák kancellár is. Tovább
-
Az Európai Parlament megszavazta a Magyarországot és Lengyelországot elmarasztaló állásfoglalását
Folytatódik a hetes cikkely szerinti eljárás. Tovább
-
Nagyon nem járnánk jól, ha úgy tömnénk a húst, ahogy a kormány szeretné
Ez ügyben inkább hallgassunk a kezelőorvosunkra. Tovább
-
Ki járt jól? Megvan a húsz éves kötvényeink első hozama
A magyar állam számára kedvezőnek tűnő, 3,01 százalékos átlaghozammal, jelentős túljegyzés mellett kelt el az új, húsz éves államkötvények első csomagja. Ezzel ugyanakkor többet fizetünk a befektetőknek, mint Görögország vagy Olaszország. Tovább
-
Elnéptelenedő térségünk – a magyar és orosz tinédzserek fele kivándorolna
A fiatal, tanult csoportok nagyarányú elvándorlása az uralkodó rezsimeknek esélyt kínál arra, hogy a hátramaradottakból egy újfajta népet gyúrjon ki. Oroszországban 10 éves csúcsra ugrott az országot elhagyni szándékozók száma, az ország népessége 2100-ra megfeleződhet. Káncz Csaba jegyzete. Tovább
-
Kinevezték a Főkert új vezetőjét
Mától Zakar András a cég vezérigazgatója. Tovább
-
Tarlós István elárulta, mivel foglalkozik mostanában
A korábbi főpolgármester most Orbán Viktor személyes főtanácsadója. Tovább
-
Fogynak a szekuscégek, de a bevételük nő
Több mint ezer biztonsági cég tűnt el 2016 óta. Tovább
-
Akinek volt pénze elutazott, a többiek meg ülhetnek otthon
A belföldi vendégéjszakák száma stagnált 2019 novemberében, ami részben abból is fakad, hogy az október végi, november elejei munkaszüneti napok kevésbé szerencsésen alakultak. A külföldi turisták viszont újra nagy lendülettel érkeztek Magyarországra. Tovább
-
Meg is van az új orosz miniszterelnök
Putyin jelölt, a kiválasztott pedig elfogadta a felkérést. Tovább
-
Végre aláírták: tűzszünetet kötött Trump Pekinggel
Majd két év kereskedelmi háború után aláírták az Egyesült Államok és Kína közötti megállapodást. Ugyan Trump szuperlatívuszokban beszélt az egyezségről, az elemzők többet vártak. Ugyanakkor a következő fázis kapcsán az amerikai politikusok optimisták. Tovább
-
Akár komoly fordulatot is jelenthet az orosz kormány lemondása
Ma délután váratlanul benyújtotta lemondását az orosz kormány. Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő a Privátbankár.hu-nak azt mondta: Dmitrij Medvegyev távozása valójában azt jelentheti, hogy neki kell elvinnie a balhét az elmúlt évek gazdaság- és szociálpolitikai kudarcaiért. Szerinte az egyik lehetséges utódjelölt Alekszej Kudrin, akinek kinevezése konszolidációt jelezne. Tovább
-
Megint elgyepálták az Orbán-kormányt a tengerentúlon
A Human Rights Watch szerint tavaly tovább gyengült a demokrácia Magyarországon. Tovább
Videók
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
