Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland bankcsoport illetékes kutatórészlegének vezetője szerint eddig is komoly különbség látszott a kormány, illetve IMF és piac által szükségesnek tartott teendők között. A szakértő szerint az IMF-program gazdaságpolitikai rögzítő szerepe a fő ok, amiért a piac egy ilyen programot szeretne, tekintettel arra, hogy "lanyhul a bizalom a hazai gazdaságpolitikai döntéshozatal iránt".
Ash szerint a "kiszámíthatatlanság miatt" a befektetők jó eséllyel egy időre távol maradnak, különös tekintettel az egyébként is nehéz piaci kondíciókra. A Royal Bank of Scotland kutatási igazgatója úgy vélekedett, hogy a történtek után piaci gyengülés jöhet, és szerinte a piacok "valószínűleg még sokkal nagyobbat is gyengülhetnek, mielőtt a kormány hajlandó lesz megtenni az IMF-egyezséghez szükséges további lépéseket".
Neil Shearing, az egyik legnagyobb citybeli gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics felzárkózó térségi főközgazdásza ugyanakkor úgy vélte, hogy az IMF-tárgyalások fejleményeiről szóló pénteki híreket "nem szenvedte meg túlzottan" a budapesti tőzsde, bár a forint gyengült hozzávetőleg egy százaléknyit. Shearing egyelőre fenntartja azt az előrejelzését, hogy az MNB monetáris tanácsa a keddi kamatdöntő ülésen 0,50 százalékponttal 7,00 százalékra emeli a jegybanki alapkamatot. A Capital Economics vezető elemzője hozzátette ugyanakkor, hogy ha az események rosszabb irányt vesznek, és a forint jelentősebb gyengülésnek indul, az "nagyobb lépésre kényszerítheti" a jegybankot.
Shearing szerint a viszonylag mérsékelt kezdeti piaci reakció oka az lehet, hogy a piaci szereplők egyébként is kételkedtek az IMF-megállapodás "nagyon gyors" elérésében. A szakértő szerint ugyanakkor "nem feltétlenül" csökkentek az esélyei annak, hogy a kormány és az IMF végül egyezségre jut. Shearing szerint inkább az a kockázat áll fenn, hogy a megállapodás "nem ugyanolyan kedvező piaci körülmények közepette jön létre, mint amilyen kondíciók mellett egyébként megszülethetett volna".
Péntek délután valamelyest emelkedett a magyar államadósság törlesztéskockázatára kínált biztosítási tranzakciók árazása a londoni piacon. Az egyik vezető londoni piaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision kimutatása szerint a magyar CDS középárfolyam a pénteki késői londoni kereskedésben 582 bázispont környékén mozgott az 577 bázispontos előző záró után.
A magyar CDS-tranzakciókat a múlt hónap végén még 650 bázisponthoz közeli árfolyamrekordokon forgalmazták a londoni piacon. A péntekre kialakult magyar CDS-árazás azt jelenti, hogy egységnyi, tízmillió euró ötéves magyar államkötvényre jelenleg hozzávetőleg 582 ezer eurós éves középárfolyamon - az előző napi záróárazásnál 5 ezer euróval drágábban - kínálnak határidős törlesztésbiztosítási tranzakciókat a londoni piacon.
A CDS-tranzakciók árazásai jelzik, hogy a piac mennyire ítéli kockázatosnak azt az állami vagy vállalati adóst, amelynek kötelezettségeire az adott törlesztésbiztosítási kontraktusok vonatkoznak. Minél magasabb az aktuális CDS-díjszabás, a piaci szereplők annál nagyobbnak tekintik az érintett szuverén vagy cégadós törlesztésképtelenné válásának halmozott távlati rizikóját.
Mivel az ünnepnapnak számító nagypéntek miatt idehaza zárva tartott a bankközi devizapiac, alacsonyabb forgalomban ugyan, de a forint külföldön hasított. 
