|
| Soros György, 2015, München (Wikimedia Commons, Olaf Kosinsky) |
Megválasztotta az év emberét a Financial Times, aki nem más lett náluk, mint a magyar kormány lábtörlője, Soros György.
A milliárdos kapcsán a lap terjedelmes portrécikke kiemeli, hogy mind Magyarországon, mind az USA-ban ő a nacionalista-populista jobboldal egyik legfőbb céltáblája, de a kenjünk-mindent-Sorosra attitűd nem csak az eredeti és a választott hazájában jellemző: Európa-szerte népszerű exportcikké vált az állampolgárok riogatására és mozgósítására.
Az FT megjegyzi, hogy jellemzően teljesítmény-alapon ítélik oda az év embere címet, ebben az esetben viszont az értékek miatt is, melyet Soros képvisel. Leírják, hogy a 88 éves milliárdos a liberális demokrácia és a nyitott társadalmak legnagyobb gyámolítója - ezen eszmék győzedelmeskedtek ugyan a hidegháború alatt, most viszont Donald Trumptól Orbán Viktoron át Vlagyimir Putyinig minden politikai erősember legfőbb céltáblájává váltak.
Soros filantrópként több mint három évtizeden át harcolt adományaival a tekintélyelvűség, a rasszizmus és az intolerancia ellen, és a nyitottság, a sajtószabadság és az emberi jogok érdekében, írják.
"Mindenért engem okolnak, megkaptam azt is, hogy én vagyok az antikrisztus. Bárcsak ne lenne ennyi ellenségem, de annak a jelének veszem ezt, hogy valamit biztos jól csinálok."
- idézik Sorost.
Röviden átszántanak a legaktuálisabb támadásokon, melyeket a milliárdos kapott: megemlítik, hogy az amerikai félidős választások kampányában a jobboldal azt terjesztette róla, hogy támogatta a közép-amerikaiak migránskaravánját. Ebben az időben történt az is, hogy egy Trump-rajongó bombát küldött a New York-i házához. Soros azt mondja, nagyon fáj neki, hogy a szélsőségeseket a róla fabrikált összeesküvés-elméletek motiválják arra, hogy ártsanak másoknak.
A cikk egyik fotóján láthatóak a magyar kormány antiszemita felhangú sorosozós plakátjai is. Kiemelik, hogy az egykori Soros-ösztöndíjas Orbán Viktor a választási kampánya központi figurájává tette a Sátánnak lefestett Sorost, aki a kormány narratívájában folyamatosan manipulálja az Európai Unió vezetését, és szponzorálja az Európába irányuló migrációt. Szó esik a cikkben a CEU Bécsbe kényszerítéséről is.
A nagy-britanniai Soros-képről is írnak: a szigetorszgában úgy emlékeznek rá, hogy ő az ember, aki lerombolta a Bank of England-et, amikor 1992-ben a font ellen fogadott. Újabban Brexit-ellenessége miatt támadják.
Előkerül az az egészen friss és emlékezetes eset is, hogy a Facebook a kritikusait titokban elkezdte Soros-ügynöknek bélyegezve lejáratni, miután az üzletember felszólalt a vállalat túlzott hatalma ellen.
Az FT találkozott is egy beszélgetésre Sorossal Marrákesben, az ENSZ migrációs csúcsán, és az volt a benyomásuk, hogy a milliárdos mindezen támadások ellenére is szívós maradt, sőt, ez az egész csak energizálja. Soros a találkozón kifejtette a véleményét Donald Trumpról, aki szerinte a saját legnagyobb ellensége, egy nárcisztikus személyiség, aki azt akarja, hogy körülötte forogjon a világ, és amit eddig elért, az a legvadabb álmait is túlszárnyalta.
Soros beszélt az Európai Unióról is, mely kapcsán még mindig nagy szenvedély dolgozik benne, de nyíltan kritizálja annak hiányosságait is. Azt mondja, bizonyos értelemben a Szovjetúnió végnapjaira emlékezteti az államszövetség, mert a brüsszeli bürokraták nem képesek belátni, hogy vesztésre állnak a harcban. Azt mondja, az EU-t látnokok alapították, akik tisztában voltak a vállalásuk gyengeségeivel, de bíztak abban, hogy ha eljön az idő, akkor meglesz a politikai akarat, ami az előrelépéshez szükséges. Most, mint mondja,
"az EU alkotmányos ügyvédek kezében van, akik mindig megtalálják a jogi kiskapukat a dolgok elvégzésére, így minden, aminek egyszerűnek kellene lennie, bonyolulttá válik."
Soros végül arról beszél, hogy minden nehézség ellenére folytatja a harcot, és a stafétabotot majd fiának, Alexandernek adja át.
"Elvekért harcolunk, függetlenül az eredménytől, függetlenül attól, hogy nyerünk vagy veszítünk. De nem annyira szeretek veszíteni."
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 74,15 pontos, 0,07 százalékos emelkedéssel, 109 453,39 ponton zárt pénteken. 
