|
| Forrás: Tošo Borković/www.novosti.rs |
A cikk a Privátbankár.hu és a BALK együttműködésében jelenik meg.
A szlovén kormány a horvát határ mentén telepítésre kerülő migránselhárító kerítés építését egy szerb cégre bízta.
Testvériség-egység
A ljubljanai közigazgatási minisztérium pályázatára öt szlovén és egy belgrádi vállalat jelentkezett, a legkedvezőbb ajánlatot az utóbbi nyújtotta be.
Így fordulhat elő, hogy a szerb Legi-SGS legózza össze a kerítést két uniós tagország, vagyis Szlovénia és Horvátország között.
A szlovéniai POP-TV beszámolója szerint egy négy kilométer hosszú kerítésről van szó, amelyet a szerb cég 4,8 millió euróért állít fel. A szlovén versenytársak ezt a munkát jóval drágábban végezték volna el.
A szlovén kormány azt tervezi, hogy mintegy 40 kilométer hosszú kerítést épít Horvátország felé azokon a határszakaszokon, amelyek a legkockázatosabbak a migránsok illegális belépése szempontjából.
Az már csak hab a tortán, hogy a belgrádi Legi-SGS anyavállalata a menedékkérők tömegeit befogadó Németországból származik.
Német-szerb együttműködés
A Legi-SGS 2005 óta tevékenykedik Szerbiában. A belgrádi leányvállat egyik tulajdonosa a német Norbert Lehtenbomer 63,25 százalékos részesedéssel. A cég kisebbik fele a szerb Sebastijan Babić kezében van, ő a belgrádi igazgató.
A szerb céget fémkonstrukciók és fémalkatrészek gyártására regisztrálták, és a kínálatban szerepel a pengésdrót is.
A Legi-SGS által előállított pengésdrót, amely a szögesdrót édestestvére, valójában egy acéldrót, amelyből éles pengék állnak ki. Ezek nem szúrnak, hanem vágnak. A drótot kerítések tetején helyezik el, hogy megakadályozzák annak átmászását vagy átugrását.
A szlovén kerítés
Szlovénia a 2015-ös migránsválság idején a Horvátországgal közös 670 kilométeres határának 30 százalékát látta el fizikai akadályokkal.
A szlovén média az akkori telepítéssel kapcsolatban több botrányos körülményről számolt be.
A horvát Európa- és külügyminisztérium 2015-ben tiltakozott a fizikai akadályok telepítése miatt, és követelte Szlovéniától, hogy a legrövidebb időn belül távolítsa el a kihúzott pengésdrótot és más akadályokat.
Az akkor kihelyezett panelkerítést és pengésdrótot azóta sem távolították el, ma is ott van a két ország határán.
A BALK alapján. Az eredeti cikk itt érhető el.
Shavkat Mirzijujev vasárnap egy „Közép-ázsiai Közösség” felállítását javasolta. 
